Megújult Fraknói Vilmos püspök síremléke a Fiumei úti sírkertben

Kollár László Péter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára a megemlékezésen a 19. századi tudománytörténet meghatározó alakjának nevezte Fraknói Vilmost, aki egykor az MTA főtitkára is volt. Kollár László Péter szerint Fraknói imponáló mennyiségű és minőségű életművet hagyott hátra: 63 kötetet, 199 tanulmányt, 230 lexikonszócikket, 15 recenziót és csaknem 100 tudománypolitikai, közéleti írást. „A sztereotípiákra rácáfolva, a katolikus egyház befolyásos személyeként, tudósként és vezető tudománypolitikusként sem zárkózott az oly sokszor emlegetett elefántcsonttoronyba” – hangsúlyozta Kollár László Péter.

Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója szerint örökségünk megőrzése nem korlátozódhat a szellemi örökség továbbadására. Hozzátette: fizikai mivoltukban is meg kell őriznünk és méltó állapotban kell tartanunk azokat a helyeket, ahol emlékezhetünk, ahol leróhatjuk kegyeletünket.

A NÖRI főigazgatója elmondta: a magyar kormány támogatásával évente 75 millió forintot fordítanak síremlékek felújítására, ennek köszönhetően újult meg idén a nagy utazó, Vámbéry Ármin és a 100 éve elhunyt Zielinski Szilárd építőmérnök, valamint a 200 éve született Zirzen Janka pedagógus síremléke. Fraknói Vilmos síremlékének restaurálása több mint kétmillió forintból valósult meg halála évfordulójára. A síremléket Damkó József készítette, aki még Fraknói életében mintázta meg a püspök mellszobrát – idézte fel a főigazgató.

Tusor Péter, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetője a közlemény szerint a megemlékezésen elmondta: bár az MTA tudományos nimbusza az egykori püspök főtitkársága idején teremtődött meg, Fraknói tudományos öröksége elsődlegesen a történelemtudományé. Elvitathatatlan tény, hogy a történész munkásságát több évtizedes római kutatásai, virtuális, majd székhelyt is nyerő római intézete, vatikáni sorozatai európai távlatba helyezték és helyezik mindmáig – tette hozzá Tusor Péter.

Fraknói Vilmos Frankl Vilmos néven született Ürményben, édesapja uradalmi orvos volt. Középiskoláit Nagyszombatban és az esztergomi bencés gimnáziumban végezte, érettségi után Pesten tanult bölcsészetet és teológiát. 1865-ben szentelték pappá, 1875-től az Országos Széchényi Könyvtár elődintézményének vezetője volt. Nagyváradi kanonok, később arbei címzetes püspök lett.

Fraknói Vilmos 1924. november 20-án halt meg, testét az MTA palotájának oszlopcsarnokában ravatalozták fel. November 23-án Prohászka Ottokár püspök temette el, a szertartáson részt vett Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter és Berzeviczy Albert, az MTA elnöke is.