fbpx

Megújult síremléket koszorúztak

Az elmúlt évben számos programmal emlékeztünk meg Csók István munkásságáról. Nagykiállítás nyílt a Várkert Bazárban, Cecén, a Csók István Emlékházban pedig állandó kiállítással várják az érdeklődőket. A festőművész sírhelye a hamarosan befejeződő emlékév közeledtével méltó állapotba került. A felújításhoz hozzájárult Káldi Richárd kőszobrász-restaurátor, valamint két hallgatója: Agárdi Fanni és Kosik Márk.

DSC_1155_Copy

?Egy évvel ezelőtt jártunk ezen a helyen, akkor még nem ilyen gyönyörű síremlék volt a hátam mögött, mint most. Szeretnénk ezt a munkát megköszönni a Képzőművészeti Egyetem restaurátor szaka tanárának, Káldi Richárd kőszobrász-restaurátornak? ? fejtette ki köszöntőbeszédében Rodics Eszter, az emlékév főszervezője.

DSC_1102_Copy

Palotainé Kali Gabriellát, akit csak Gabi néniként emlegetnek, nem fűzte vérségi kötelék a Csók családhoz, nagybátyja vette feleségül Csók Júliát, ?Züzüt?, ezáltal került bensőséges viszonyba a művészcsaláddal. Gabi néni az ünnepség során felolvasott egy verset, melyet Csók István A Ferdinánd hídon címmel írt 1936-ban feleségéhez, aki ekkor már nem élt. Ez ideáig még nem hallhatta a nagyközönség a verset, ugyanis a művész nem kívánta publikálni a művet.

?Könnyes szemmel és hálával telt szívvel állok most itt, mert egy évvel ezelőtt, amikor ezt a síremléket megnéztük, bizony szomorú állapotban volt. Én még ismertem ezt a sírhelyet abból az időből, amikor csak egy név állt rajta: Csók Istvánné. Köszönöm mindenkinek, aki segített abban, hogy végre újra méltó állapotba kerüljön a síremlék? ? mondta Gabi néni.

DSC_1120_Copy

Csók István síremlékére Csók Sándor, a festő unokaöccse, valamint Palotainé Kali Gabriella, azaz Gabi néni helyezte rá a koszorút.

 

—————————————————–

Csók István

Csók István igazi européer művész volt. Münchenben, majd Párizsban képezte magát, ahol magától értetődően hatottak rá a korszak nagy festői és a bontakozó művészi áramlatok. 1903-ban vette feleségül a Schlick-gyár főmérnökének lányát, Nagy Júliát, akivel Párizsban kezdték közös életüket. Kislányuk, Züzü születését követően, 1910-ben döntöttek úgy, hogy véglegesen hazaköltöznek és Budapesten telepednek le. Alkotásaival számtalan díjat nyert itthon és külföldön.

 

Főművei már életében közgyűjtemények féltve őrzött darabjai lettek. Élete végéig büszkeséggel töltötte el, hogy a firenzei Uffizi Képtár felkérte: fesse meg híres gyűjteménye számára az önarcképét. Munkáival rendszeresen szerepelt hazai és külföldi tárlatokon, és többször is eredményesen mutatkozott be a Velencei Biennálékon, valamint a világkiállításokon. Elnökévé választotta a hazai művészeti élet kiválóságait tömörítő Szinyei Merse Pál Társaság. Tanára, majd rövid ideig rektora volt a Képzőművészeti Főiskolának. A Fejér megyei születésű művészről még életében utcát és képtárat neveztek el Székesfehérváron.

Varga Adrienn

Fotó: Csákvári Zsigmond

A rovat további cikkei