Megújultak a Petőfi Irodalmi Múzeum bel- és külterei – Képriport

A Károlyi utcai klasszicista palota, amely 1957 óta a Petőfi Irodalmi Múzeum otthona, a főváros reformkori építészetének egyik legszebb példája. A kétezres évek környékén nagyszabású rekonstrukción esett át, a tavalyi felújítás célja elsősorban a közönségforgalmi terek megújítása, a gépészeti modernizáció és a Károlyi-kerttel való egység megteremtése volt.

A Károlyi-palota nem múzeumnak épült, ennek ellenére modern múzeumi körülményeket kell biztosítania nemcsak a látogatók, hanem a műtárgyak számára is. A felújítás során tágas fogadóteret hoztak létre – itt látható egy 1845-ből származó, ma is működőképes Landerer–Heckenast-nyomdagép –, amely megnövekedett látogatószám esetén is elég nagy: a január 14-ei nyitástól március végéig már közel tizenháromezer látogató fordult meg a múzeumban. A mosdókat áthelyezték és több irányból elérhetővé tették. A kiállítások elérését új lift beépítésével akadálymentesítették, és új múzeumi shopot is kialakítottak, amely már a kapualj felől is megközelíthető.

A felújítással együtt zajlott az új állandó tárlat, a Költő lenni vagy nem lenni – Kiállítás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára felépítése, amelybe a látogatók egy üvegajtón keresztül rögtön bepillanthatnak, ha felmennek az emeletre – március végéig a Petőfi-kiállítás iránt érdeklődők száma elérte a 7400 főt.

Három időszaki tárlat is megtekinthető: a Világjáték – Polcz Alaine 100, a Mindenek ellenére föld – Nemes Nagy Ágnes tájképei, valamint a „A létezés botránya” – Hajnóczy Péter és Nádas Péter írói világaiban. Április 24-én Cseh Tamás születésének nyolcvanadik évfordulójára egy újabb időszaki kiállítás nyílik meg, amire már készülnek az installációk. A kiállítótereket összekötő folyosón új pihenőhelyeket alakítottak ki.

A belső felújítás nagyobb része azonban a látogatók számára nem látható, mivel az állományvédelem és az energetikai hatékonyság, valamint a látogatói komfort szempontjából egyaránt fontos épületgépészeti rendszereket az álmennyezet rejti. Ezek biztosítják az épület fűtését és hűtését, a terek páratartalom-szabályozását és friss levegővel való ellátását. Professzionális, UV-mentes, szabályozható világítási rendszert is kiépítettek. A műemlékvédelmi előírásokhoz igazodva bizonyos szobákat összenyitottak, így növelve meg a kiállítótereket. A mintegy hétezer négyzetméter hasznos területből 1700 újult meg most.

A leglátványosabb változás kültéren történt: a Károlyi-kert és a Petőfi Irodalmi Múzeum udvara közötti kerítést lebontották, ezzel helyreállították a kert és a palota egységét. Az udvart, amely korábban főként parkolóként funkcionált, rendezvények számára alkalmas térköves burkolattal látták el, és zöldfelületet is kialakítottak, valamint mobil bútorokat helyeztek ki. Hamarosan megnyílik a kávézó, amelybe a passzázsnak is beillő kapubejárón vagy a kert felől bárki betérhet majd.

Az intézmény célja, hogy a nyitott térrel még több látogatót vonzzon be. Április 11-én, a költészet napján gyerekeknek szóló kültéri tárlattal és interaktív foglalkozással avatták fel a megújult udvart. Gyereknapra pedig Sajdik Ferenc Vivát Petőfi! című könyve alapján terveznek kiállítást, szintén az udvaron és a kertben.

A kültéri rekonstrukció során a belső közműhálózat: a vízellátás, a csapadék- és szennyvízelvezető rendszer, az elektromos hálózat is megújult, valamint egy modern öntözőrendszert is kialakítottak. Az udvar hátsó részére gépészeti süllyeszték került, amely az épület fűtési-hűtési központját rejti. Ezáltal nemcsak a műemlékvédelmi követelményeknek tettek eleget, hanem a hangvédelmet is megoldották, és az energiahatékonyságot is növelték. A felújítás összköltsége kétmilliárd forint volt, amely magában foglalta az udvar, a részleges belső felújítások és az állandó kiállítás létrehozásának költségeit.

Köszönjük a körbevezetést Erlitz János közművelődési és marketingfőigazgató-helyettesnek, valamint Vass Bottyán műszaki vezetőnek.

Fotók: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu