Balatoni Monika új feladatáról elmondta, szeretné a biennále térképén Magyarországot több művészeti területen is elhelyezni, így a képzőművészeti és építészeti mellett jövőre hazánk a Gyermek Biennálén is részt vehet.
A biennále nemzeti biztosa azt tervezi, komplex, menedzseri feladatokat lát el: nem csupán a jövő évi megjelenésünk lebonyolítását felügyeli, hanem gondolkodik annak kiszélesítésén is. Most tért haza az olasz városból, ahol egyeztetett a Biennále Iroda munkatársaival, lezárult ugyanis a júniusban indult 14. Építészeti Biennále. Utóbbi egy fiatalabb gyermek, a művészeti program ugyanis több mint száz évvel ezelőtt a képzőművészeti kiállításokkal indult útjára. Azóta azonban színesebbé vált a repertoár: az építészeti például a 80-as évektől kapott igen jelentős szerepet. ?Érdemes mindenkinek, aki Velencében jár, megnéznie a magyar pavilont. A több mint száz éve emelt épület csodálatos Zsolnay-cserepei magával ragadják a látogatókat. A benne rendezett kiállításokat érdekes más nemzetek tárlataival összehasonlítani, és megfigyelni a nemzeti trendeket, s azt látni, hogy az egyes nemzetek miként gondolkodnak ugyanazon kérdésekről. Az építészet esetében fontos, milyen entitásokat és identitásokat neveznek meg, s hogy miben tér el az egyes nemzetek Európához címzett üzenete - ez volt a biennále alapvető gondolatisága is.?
Kevesen tudják, hogy a programsorozat a képzőművészeten túl egyéb művészeti ágak megjelenését is támogatja. Ugyanaz az alapítvány szervezi például a médiában sokat emlegetett velencei filmfesztivált. ?A biennále anno képzőművészeti kiállítótérként indult útjára, de már rég túlhaladta az eredeti elképzelést, átrendeződött a pozíciója? ? hangsúlyozta Balatoni Monika. Ma már a programsorozat természetes része a tánc, a komolyzene, a színház, legfiatalabb gyermekük pedig a gyerekkarnevál, vagyis a Gyermek Biennále, amelyet jövőre hatodik alkalommal tartanak meg. ?Kimondottan gyerekeknek szóló művészeti tartalmak jelennek meg ezen. Az elmúlt hetekben sikerült elérni, hogy első ízben Magyarország is képviseltesse magát 2015 februárjában. Hatalmas érdemnek tartom. Érdekes, hogy Közép-Kelet-Európából csak a románok és a lengyelek mutatkoztak be eddig a programon, holott Nyugat-Európában széles körben ismert ez a fontos rendezvény? ? fejtette ki a biztos, aki hozzátette: a február 7-17-éig tartó Gyermek Biennále egy időben lesz a velencei karnevállal.
A Gyermek Biennále az utókor művészeti nevelését erősíti, de a különböző nemzetek művészeti kifejezőerőben mért különbségei is jól kirajzolódnak majd a kiállításokon. Magyarország nemzeti büszkeségeit mutatja be: a zenei nevelés területén ilyen például a Kodály-módszer, melyet az olasz szervezők is ismernek. Kecskemét kulturális közege adta sokoldalú lehetőségek is jelenhetnek meg, Balatoni Monika ugyanis komplex csomag-tervvel kereste meg a szervezőket, s számos helyi sajátosságot beemeltek a portfólióba. Noha a gyermekprogramok középpontjában a zene áll, kiemelik az animációs filmkészítés eredményeit, a kecskeméti filmfesztivál legjobb alkotásait, de a helyi fazekasság remekeit is bemutatják, amely a helyi, egyedülálló kemencék segítségével válhatott világszínvonalúvá és világhíressé. Szeretnék a magyar kínálatot a párhuzamosan futó Bolognai Gyermekkönyv Fesztivál magyar megjelenésével és a százéves magyar animáció sikereivel összehangolni.
A Gyermek Biennále más logika szerint működik, mint a képzőművészeti és az építészeti: oda nem a magyar biztos küldi a zsűri által kiválasztott személyt, hanem meghívás alapján vehet részt valaki a programon. ?Nyilván, ha sikeres a Gyermek Biennále, másként nézi a család a magyar képzőművészeti, vagy akár az építészeti pavilont majd.?
Az olasz Biennále Iroda értékelte, hogy az új nemzeti biztos komplex, konkrét javaslatokkal érkezett az építészeti program zárására.
Balatoni Monika a Kultúra.hu-nak hangsúlyozta: hogy a biztos nem kurátori feladatokat lát el nem művészeti kérdésekben kell döntenie. Ma már minden ország projektben gondolkodik, a komplex kifejezés lehetőségével élni kell. A nemzeti biztosnak nem a pályázatokat kell elbírálnia, hanem a magyar megjelenést kell képviselnie külföldön, Magyarországon pedig meg kell teremtenie a kiállításokhoz szükséges hátteret, elő kell teremtenie a plusz lehetséges a financiális forrásokat. Továbbá kommunikációs szempontból szeretné, ha az eredmények itthon a szakmai körökön túl a közvélemény számára is ismertebbé válnának.
Sajnálatosnak nevezte egyes művészek bojkottját, amellyel fiatalokat tarthatnak távol a pályázat benyújtásától. ?Miközben a lemondásomat követelik, azt a zsűrit bojkottálják, amely többek között Keserü Katalinból, Bukta Imréből, Sturcz Jánosból, Lovas Ilonából, Kopek Gáborból, valamint Uhl Gabriellábóól áll, aki az 55. Képzőművészeti Biennále kurátora volt. Úgy gondolom, hogy a Képzőművészeti Egyetemtől a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen át Keserű Katalinig megvétózhatatlan a szakértelem, ezek a tagok jelentik a garanciát arra, hogy nem politikai, hanem szakmai döntés születik majd.?
Balatoni Monika szerint a Velencei Biennále sokkal több területet foglal már magába. ?A Velencei Biennálét szervező alapítvány vezetője, Paolo Baratta például közgazdász, aki szintén a politika világából érkezett. A bojkottra felhívók logikája szerint tehát az ő jogosultságát is meg lehetne kérdőjelezni a sztárkurátor felkérésére. Nyilvánvalóan nem egymaga találja ki a szóban forgó nevet? ? tette hozzá.
Pályázás
A pályázatot kiírták. December 4-én tartanak konzultációs napot, majd 12-éig nyújthatók be a pályázatok. Január elején hirdetnek nyertest, áprilisban pedig már költözik a tárlat, hiszen idén egy hónappal előbb nyit a biennále, mert nyitását az olasz szervezők összehangolják a Milánói Expóéval. Balatoni Monika tervezi továbbá, hogy a kiállító itthon további bemutatkozási lehetőséget kap majd, miután hazaérkezett.
