Idén rendezik meg 24. alkalommal a Művészetek Völgyét, ahol számos megszokott helyszínen ? pl. Kaláka Versudvar, Palya-udvar ? visszavárt vendégekkel találkozhat a közönség. Ezek mellett milyen újdonságokkal kedveskednek a völgylátogatóknak?
Egy új fogalmat próbálunk bevezetni, mely a ?tradivatív kapolcsozás?. A ?tradivatív? alatt azt értjük, hogy fontos a tradíciók továbbéltetése és felhasználása, illetve olyan innovatív és új elemek bevonása a Művészetek Völgyébe, amelyek idáig nem voltak. A ?kapolcsozás? pedig néhány esztendővel ezelőtt a közönség által létrehozott fogalom, amely rendkívül megtisztelő, hiszen egy fesztivál települése ritkán válik szállóigévé. A látogatók szokták mondani: ?Megyünk kapolcsozni!?, és ebből eredeztetjük az új szókapcsolatot: a ?tradivatív kapolcsozást? is.
Az újdonságok közé tartozik maga a kommunikáció is, hiszen eddig nem használtunk mobilalkalmazásokat, idén pedig már nem csak jegyeket tudnak vásárolni az érdeklődők a mobiljaikon, de összeállíthatják a programjaikat is. Ezen kívül a rendezvényhelyszíneink szinte minden pontján lehet majd wifit használni egy telekommunikációs cég jóvoltából, ha pedig mindez még kevés volna: saját netes rádiónk is lesz.
A programújdonságok közül elsősorban Harcsa Veronikára hívnám fel a figyelmet, aki a ?saját udvarán? fog zenélni, és ide várja barátait, zenés társait is 10 napig. A Sárik Péter Trió, a Szőke Nikoletta Quartet és a Tóth Evelin Tiró fellépése mellett pedig interaktív énekworkshopot is tart majd az énekesnő, és külföldi előadók is érkeznek udvarába.
Ami kimondottan újdonság, az a hazai start-up cégek bevonása. A fiatal innovátorok, designerek, fejlesztők egy külön udvarban: a Design Terminálban mutatkoznak be, és nem csak ismertetik az újításaikat, hanem koncerteknek, DJ-nek is helyet adnak. Ugyanebben a műfajban jelenik meg a Hello Wood is az 5. Nemzetközi Építészeti Alkotótábor keretén belül Vigántpetend határában, Csórompusztán, ahol különleges fából készült installációk kiállítására kerül sor.
A fesztivál kiindulópontja minden évben Kapolcs. Miért esett a választás éppen erre a falura?
A történet meseszerű, mint ahogy maga a Művészetek Völgye fesztiválsorozat is. Teljesen véletlenül találtam rá a falura 1984-ben, amikor egy nagyon romos parasztházat vásároltam itt a feleségemmel. Majd egy véletlennek köszönhetően alapítottam egy ?ős?civil szervezetet 1989-ben: a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egyletet, amelyben a falu lakóival összefogva legfőképpen természetvédelemmel foglalkoztunk, de 1989 júliusában egy négynapos kis fesztivált is szerveztünk Kapolcsi Művészeti Napok címmel. Ekkor még elsősorban a rokonok, ismerősök, az én művészbarátaim jöttek, és körülbelül 500 főnyi közönségünk volt, de a falu és a művésztársadalom nyomására a következő évben is megszerveztük a fesztivált. Ebből nőtte ki magát a programsorozat a kilencvenes évek közepére nagyszabású rendezvénnyé, amikor már több település is csatlakozott, és nem lehetett kapolcsi fesztiválnak hívni. Ekkor neveztem el Művészetek Völgyének. 2007-ben értük el a nézőszám csúcsot: több mint 260 ezer látogató volt 7 településen. Fontos tehát leszögezni, hogy nem egy mesterségesen kitalált rendezvényről van szó. A véletlen hozta, és nagyjából a véletlen is vitte tovább ezen a meseszerű úton a Művészetek Völgyét. Persze ehhez azért én is hozzájárultam egy kicsit?
Mégis többször kétséges volt, hogy megrendezésre kerülhet-e a Művészetek Völgye. Idén milyen forrásból tudják megrendezni a fesztivált?
Való igaz, hogy 2009-ben elmaradt a fesztivál, pontosan a financiális problémák miatt. Azonban mára sikerült áthidalni ezeket a nehézségeket, igaz nem hat vagy hét településen zajlanak az események, mint pl. 2007-ben. terveink szerint a költségvetés 30%-át a jegybevételeink adják majd ki, a Nemzeti Kulturális Alap pedig 22 millió forintot bocsát a rendelkezésünkre, illetve a szponzoroktól és egyéb kereskedelmi bevételekből és a társasági adókból számítunk még 48%-ra. Így idén több mint 1000 program 1500 fellépővel várja a völgybarátokat 3 településen: Vigántpetenden, Taliándörögdön és természetesen Kapolcson.
Hogyan segítenek a helyi lakosok a rendezvény szervezésében, lebonyolításában?
Egy ilyen profilú kulturális fesztivál Európában több alappilléren áll: kormányzati, regionális vagy/és önkormányzati, illetve saját bevételen. Kapolcson az egyik pillér hiányzik, hisz kistelepülésről van szó, így az önkormányzati támogatásról ez esetben nem beszélhetünk. Ne felejtsük el azonban, hogy egy különleges emberi-táji környezetben zajlik a programsorozat, ami egyben az unikalitását és különlegességét is adja. Ha a helyi lakók: a 360 fős Kapolcs és az önkormányzat nem akarná ezt a rendezvényt, ha a művészek nem szeretnék, ha a közönség nem jönne, ha nem lennének támogatóink, ha nem lenne olyan stáb, amely szinte fillérekből kitalálja és lebonyolítja minden évben a fesztivált, akkor az megszűnne. Az infrastruktúrát is minden évben újrateremtjük, hisz egy kis falu év közbeni élete nem igényel ilyen bonyolult technikai hátteret. A település lakói természetesen részt vállalnak szinte minden feladatból. Koordinátorokként, logisztikai feladatok ellátásában, völgymunkásokként, őrzés és forgalomirányítóként segítenek, emellett a helyi portákat, udvarokat nagyon nagy számban adják ki és bérbe kézműveseknek illetve ideiglenes vendéglátósoknak.
A nyári fesztiválok között hova helyezné el a Művészetek Völgyét? Mi teszi egyedivé a programsorozatot?
Szerintem az életkora is egyedivé teszi, hiszen 24 éve működünk, és természetesen, elsősorban maga a helyszín, hiszen egy csodálatos vidéken: a Bakonyalja és Balaton felvidék találkozásánál van a kis település. Nem utolsósorban pedig: itt még tudnak egymással beszélgetni az emberek. Párt és politikamentesek vagyunk, és remélem, leszünk a jövőben is. Maga a hely, az itt élő emberek és a közönség összefogása és toleranciája adja azt az egyedi bájt és különlegességet a Művészetek Völgyének, amely megteremtette és életben tartja a ?kapolcsozás" életformáját.
