Szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját. Ebből az alkalomból ajánlunk néhányat az új színházi évad bemutatóiból, melyek között filmek és klasszikus nagyregények adaptációi, illetve zenés produkciók is szerepelnek.
1960-ban mutatták be Luchino Visconti kultikussá vált fekete-fehér filmjét, a Rocco és fivéreit Alain Delonnal. Egy menekült család, öt fivér története, szerelem, gyilkosság, megbocsátás – klasszikus, nagy érzelmekkel telített film, amelyet Vidnyánszky Attila állított színpadra a Nemzeti Színházban. „A bokszoló lelkiállapotát, egy bokszmeccs stresszét, szorongását és a győzelem katarzisát is igyekszünk megmutatni” – fogalmazott a Kultúra.hu-nak adott korábbi interjújában a rendező. „Azt remélem, hogy ebből nyers, zsigeri erők kerekednek majd, aminek ellenpontja a történet tüllfinomságú része, ahogyan Rocco és a fivérei eltévednek a nagyváros iszonyatában.”
Kertész utcai Shaxpeare-mosó – már a címe is figyelemfelkeltő az Örkény Színház szeptember végi bemutatójának, amelyet az angol drámaíró Rómeó és Júlia című drámája, Závada Péter átirata és a színészek improvizációja ihletett. A rendező Bodó Viktor, aki nemrég Molnár Ferenc Liliomját állította színpadra Salzburgban, jelenleg Hamburgban lehet megnézni az előadást – a monumentális díszlet nehézségei ellenére reméljük, elhozzák Magyarországra is. Az Örkény Színház kiváló társulata – Csákányi Eszterrel, Gálffi Lászlóval, Csuja Imrével, Mácsai Pállal és persze a fiatalokkal – ritkán okoz csalódást.
A vidéki színházak közül több társulat munkája emelkedik ki az utóbbi években. Az egyik a tatabányai Jászai Mari Színház, ahol – a zömében kortárs művekből összeállított évadban – szeptember végén a Cabaret-t mutatják be Sally szerepében Szakács Hajnalkával, a Konferansziét Mikola Gergő játssza. A rendező Béres Attila, aki nemrég újabb öt évre elnyerte a Miskolci Nemzeti Színház igazgatói posztját. A miskolci is a legkiválóbb vidéki műhelyek egyike, ott az évadot a Luxemburg grófjával nyitják, a Don Juan bemutató után pedig a Nem félünk a farkastólt állítja színpadra Székely Kriszta a társulat kiváló színészeivel: Nádasy Erikával, Czakó Juliannával, Görög Lászlóval és Papp Endrével.
Tizenöt évvel a párizsi premier után Budapesten is bemutatják Eötvös Péter Angyalok Amerikában című operáját októberben a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon két este a Müpában. Bár operaként emlegetjük, a szerző erre a művére szívesebben használja a musical műfajmegjelölést, és hangsúlyozza: számára mindig a színház az első – így kapott helyet ajánlónkban ez a Neue Oper Wiennel közös produkció Matthias Oldag rendezésében.A Színház-és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán mindig történik valami izgalmas, akadnak előadások, amelyekre alig lehet bejutni, mégis megéri a fáradságot, hogy megnézzük, mi foglalkoztatja a most felnővő színházcsinálókat.
A Színházak éjszakáján a Marat/Sade című előadást játsszák Kovács D. Dániel rendezésében a fiatalokkal és Hegedűs D. Gézával.
Nem csak Pogány Judit miatt – de érte feltétlen – érdemes megnézni a Rubens és a nemeuklidészi asszonyokat, és Forgács Péter októberben rendez egy előadást – ha már Esterházy – a Fuharosokból is.
Michael Haneke gyerekmeseként aposztrofálta bűnügyi története, A fehér szalag a Cannes-i filmfesztivál nagydíja mellett a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-ot is bezsebelte. Az első világháború előtt egy protestáns német faluban játszódó, rejtélyes bűnesetekről szóló történetet Ascher Tamás állítja színpadra a Katona József Színházban.
+Gyerekeknek: Holdbeli csónakos
Weöres Sándor költői mesejátéka semmit nem vesztett bájából, szépségéből, miként a rendező, Hoffer Károly fogalmaz: a vásári bábhagyomány humorát és szabadságát ötvözi a klasszikus népmesék felnőtté válásról szóló történeteivel. A Budapest Bábszínház bemutatója Kovács Márton zenéjével szívhez szóló két órát ígér iskolásoknak és szüleiknek egyaránt.
