Erkel Ferenc élete és munkássága

Erkel Ferenc magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész 1810. november 7-én látta meg a napvilágot Gyulán. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsvárott, de alkalmanként vezényelt és a zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. Az 1837-es évben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került előbb ügyelői, majd első karmesteri minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. Első operáját, a Bátori Máriát 1840-ben írta meg. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában.


erkel_ferenc_pollak_600x736.png
Fotó: hu.wikipedia.org

 

Erkel Ferenc 1844-ben megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 1848?1849-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt. Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette, 1861-ben mutatták be. Közreműködött 1875-ben a Zeneakadémia megalapításánál, amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az 1884-ben megnyíló operaház főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz és francia operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar verbunkos zene átélésével, kifejezési lehetőségeinek finomításával és kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező egyéniség rendkívül sokat tett a magyar főváros zenei életének felvirágoztatása érdekében.

 

Érdekességek Erkelről születésnapján

 

Ő volt a Zeneakadémia első igazgatója, kilenc tantárgyat tanított, olykor Liszt Ferencet helyettesítette.


zeneakademia_600x413.png
A Zeneakadémia épületeFotó: hu.wikipedia.org

 

Kiváló sakkozó volt, ő alapította a Pesti Sakk-kört.


erkel_sakk_ill_tm_003.jpg
Fotó: erkel.oszk.hu

 

Erkel hozta létre az első magyar hivatásos szimfonikus zenekart, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát.


aboutus.jpg
A Budapesti Filharmóniai Társaság ZenekaraFotó: bftz.hu

 

Az első zeneszerző volt, aki cimbalmot használt operazenekarban. A Bánk bán bemutatóján 15 éves fia, Sándor játszotta a cimbalom szólamot, mert a zenekar tagjai közül senki nem tudott cimbalmozni.


cimbalom_hungarikum_foto_4_600x400.png
cimbalomFotó: hungarikum.hu

 

Erkel dirigálta Magyarországon először Beethoven IX. szimfóniáját.


erkel_portre03.jpg
Fotó: erkel.oszk.hu

 

Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként, Kolozsváron kezdte, és egész életében ezt vallotta: ?Ami vagyok, azt mind Kolozsváron töltött éveimnek köszönhetem?.


erkel_ferenc_500x699.png
Györgyi Giergl Alajos festménye az 1850-es évekbőlFotó: hu.wikipedia.org
Az Erkel Ferenc nevét viselő Erkel Színház 2013-ban nyitotta meg újra kapuit a közönség előtt, miután 1,7 milliárd forint értékű kormányzati támogatásból teljes körűen felújították.

14.jpg.1200x0_q85_600x400.png
Fotó: opera.hu

 

Kultúra.hu

Forrás: MTI Sajtóadatbank