 |
| Árnyjáték Fotók: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu |
Több mint tíz évvel ezelőtt született meg a 100 év 100 báb című kiállítás az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) szervezésében, amely számos külföldi helyszínen szerepelt 2003 óta, hogy idén a Múzeumok Őszi Fesztiváljának ?Pincétől a padlásig? mottóját szem előtt tartva a Bajor Gizi Múzeum alagsorában tűnjön fel ismét: továbbfejlesztve, újragondolva az eredeti elképzelést.
?A kiállítás az 1850 és 1950 közötti magyarországi bábtörténetet mutatja be. A 19. század közepe a hazai bábjátszás kezdeti időszaka: ekkor jelentek meg a vásári bábjátékosok, akik főleg osztrák, német, olasz családok voltak? ? mondta el Stenczel Emese kurátor, aki hozzátette: a 20. század elején beszélhetünk először művészi bábjátszásról.
Árnyjátéktól a marionettig
A tárlat három teremben várja a látogatót, mégpedig a technikai megoldások alapján elkülönített tematikával. Az első szekcióban az árnyjáték titkai tűnnek fel a műfaj nagy magyarországi művelője, Büky Béla munkáin, tervein keresztül. Az anyagok nagy része az OSZMI tulajdona, amely családok, bábtervezők, bábjátszók hagyatékaiból származik, de az egyik legjelentősebb bábdinasztia munkáit például a debreceni Korngut-Kemény Alapítvány adta kölcsön december 15-éig. Ezekkel a bábokkal, a Korngut-Kemény-dinasztia alkotásaival a második teremben találkozhatunk, amely a kesztyűs és rudas bábok világába kalauzol, míg a harmadik terem a marionett bábokkal teremt igazi meseország-hangulatot.
?Ezek a technikák egymás mellett léteznek: egy-egy bábtervező többféle módon is alkotott, mivel másféle mozgást eredményez a különböző elkészítés ? a kesztyűs és rudas báb pattogósabb, a marionett lassabb, finomabb játékot tesz lehetővé? ? fejtette ki Stenczel Emese.
 |
| Vitéz László figurája |
A tárlat során visszatérő alak Vitéz László figurája, amely az egész magyarországi bábjátszáson végigvonult. ?Ő olyan emblematikus figura, aki minden alkotót megihletett, mindenki bevette a repertoárjába? ? jegyezte meg a kurátor. A bábok egytől egyig karakteres alkotások: ugyanis mind egy-egy előadásra, jelenetre készültek - ritkán fordult elő, hogy egy bábot több műsorban is használtak.
Apáról fiúra
A vásári bábjátszás idején nem csupán a gyerekek, a felnőttek szórakoztatását is szolgálta a műfaj, amely nem véletlenül élt cirkuszi mutatványokat bemutató figurákkal. ?Egyes bábosok kimondottan felnőtteknek készítettek előadásokat, például Rév István Árpád, aki báboperát is színre vitt, vagy Blattner Géza és A. Tóth Sándor Párizsban működő Szivárvány Bábszínháza, amely Az ember tragédiáját adta elő? ? magyarázta Stenczel Emese. Utóbbi társulat próbáit és előadásait örökíti meg az André Kertész által készített üvegdia-sorozat, amelyet szintén szemügyre vehet a közönség.
 |
| Marionettek |
A kurátor elmondása szerint a bábművészet ekkoriban a cirkusz műfajhoz hasonlóan dinasztiákra épült, a mesterség apáról fiúra szállt tovább. Ezekről a családokról, művészekről számos fotót vonultatnak fel a kiállításban. ?A két legjelentősebb dinasztia a Korngut-Kemény, valamint a Hincz-család: esetükben három-három generáció foglalkozott bábozással. Előbbi a Népligetben lépett fel népiesebb, szórakoztatóbb repertoárral, míg utóbbi a Városligetben szerepelt, és elsősorban a polgárságot szólította meg? ? fejtette ki Stenczel Emese.
A december 15-éig nyitva tartó Titokzatos Bábgyűjtemény című kiállítás célja, hogy eddig ismeretlen alkotókat is bemutasson a látogatóknak, akik az említett nevek mellett Bodor Aladár és Szokolay Béla munkáival is találkozhatnak. Emellett Szebényi Ágnes és Simándi Katalin drámapedagógia foglalkozással is várja az óvodásokat és általános iskolásokat. Itt a népmese-feldolgozástól, a játékos tanuláson át, az ökomarionett-készítésig számos program várja a gyerekeket.
