Lián / Mester-tanítvány láncolatok címmel február 23-án nyílik a Magyar Képzőművészeti Egyetem új tárlata. A kiállításon látható művek a mester-tanítvány viszony tradícióját a folyamatos megújulás tükrében, egészen a jelenleg folyó alkotómunkáig mutatják be.

É. Kiss Piroska kurátor kiemelte: „A Lián című kiállítást megalapozó kutatásokat a Képzőművészeti Egyetem levéltári archívumában kezdtük meg Fehér Virág és Fábián Luca művészetelmélet szakos hallgatókkal. Rendkívül szerteágazó és alapos munkára volt szükség, tanulmányoztuk a fellelhető szakirodalmat, életrajzokat, katalógusokat, a korabeli szöveges és vizuális forrásokat. A mester-tanítvány kapcsolatok történetét személyes interjúkkal is kiegészítettük. Összességében elmondható, hogy bár a Lián kiállítás nem művészettörténeti és nem egyetemtörténeti tárlat, a keretek csupán néhány izgalmas mester-tanítvány szál végigvezetését teszik lehetővé, a kiállított alkotások bizonyítják, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetem a mindenkori kortárs képzőművészet igen erős pillére, fatörzse.”

A Képzőművészeti Egyetemen a kezdetektől működött a festő- és szobrászképzés, amelynek történetében az intézményt érintő történelmi, politikai és szerkezeti változások ellenére is sikerült olyan végigvezethető, jelentős mester-tanítvány liánszálakat találni, mint a Székely Bertalan–Vaszary János–Hincz Gyula–Maurer Dóra–Chilf Mária–Hámori Anett vagy a Bernáth Aurél–Klimó Károly–Radák Eszte–Udvardy Emese ág. A szobrászoknál a Stróbl Alajos–Bory Jenő–Szabó Iván–Körösényi Tamás és a Radnai Béla–Kisfaludi Strobl Zsigmond–Somogyi József–Kő Pál–Rabóczky Judit szálakat vitték végig. Ezek izgalmas kereszteződései is színesítik a képet.


63f34df4992359c781e379dd.jpg
Lián / Mester-tanítvány kapcsolatok. Forrás: Magyar Képzőművészeti Egyetem

A grafikaoktatás liánzata jóval töredezettebb. A grafikát autonóm művészeti alkotásként fókuszba állító képzést Olgyai Viktor teremtette meg, munkáját tanítványa, Varga Nándor Lajos folytatta. Bortnyik Sándor vezetésével 1949-ben igazolt át az Iparművészetiről a Képzőművészeti Főiskolára Hincz Gyula, Kádár György, Koffán Károly és Konecsni György. Az új tanszék vezetését Ék Sándorra bízták. Azóta a képgrafika és a tervezőgrafika területén is folyamatos a magas színvonalú képzés, olyan sűrűn kereszteződő, de jól követhető mester-tanítvány láncolatokkal, mint Raszler Károly–Szurcsik József–Eszik Alajos–Madácsy István–Dobó Bianka, vagy a tervezőgrafika területén Zelenák Crescencia–Molnár Kálmán–Felsmann Tamás–Lelkes László.

Az alakrajz és anatómia oktatása a kezdetektől meghatározó eleme a Képzőművészeti Egyetem művészképzésének, de az anatómia tanszéken folyó alkotómunka nem írható le a hagyományos mester-tanítvány láncolatokkal. A ma már világhírű művészeti anatómia képzést Barcsay Jenő alapította, munkáját a tanszéken Patay László és Kiss Tibor folytatta. Kollégáik, utódaik munkáját a kiállításon a perkátai ásatás során feltárt emberi maradványok arcrekonstrukciós rajzai mutatják be. A Kőnig Frigyes vezette program munkájában oktatók és hallgatók is részt vettek.

A Lián kiállítás minden művészt egy-egy munkájával reprezentál, a látogatók a neveknél szereplő QR-kód segítségével bővebb anyagot is találnak a művészről és életművéről. A műtárgyak a Képzőművészeti Egyetem saját gyűjteményéből és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből származnak, továbbá művészek, leszármazottak és hagyatékgondozó intézmények kölcsönzésének köszönhetőek.

Nyitókép: Radák Eszter munkája (részlet). Forrás: Magyar Képzőművészeti Egyetem