Mesterkoncertek és ifjú művészek

Medveczky Ádám világszerte elismert művész, vendégkarmesterként Európa valamennyi országában megfordult, de több alkalommal fellépett az Amerikai Egyesült Államokban, Venezuelában, Japánban és Thaiföldön is. A Kossuth- díjas karmester repertoárjában csaknem 70 opera szerepel és pályája során végigvezényelte a szimfonikus zeneirodalom jelentős részét.

A fiatalabb, de nem kevésbé tehetséges zongoraművész, Fülei Balázs átütő, energikus színpadi jelenség, aki képes megszólítani a közönséget, és a koncert utolsó pillanatáig fenntartani a figyelmet. A 2011-es Liszt-emlékév egyik legtöbbet foglalkoztatott előadója volt. Számos magyar zeneszerzővel áll munkakapcsolatban, ősbemutatók és rádiófelvételek fűződnek a nevéhez. Ars poeticája: ?Fontos, hogy a közönség úgy érezze: az előadó jelképes családjába tartozik.?

A műsorra tűzött Beethoven Esz-dúr zongoraversenyének eredeti címzettje Rudolf hercegérsek, a zeneszerző barátja volt. Szabolcsi Bence zenetörténész szerint a mű indításakor ?? úgy lép be a zongora szólama az együttes közé, mint fejedelem a trónterembe, a főhajtó udvar sorfala között, valóban királyi öntudattal?. A legtöbb zenetörténész úgy véli, hogy az Esz-dúr zongoraverseny Beethoven egyik leginkább ?szimfonikus? versenyműve, egyszersmind legerőteljesebb alkotásainak egyike. Feltehető, hogy Beethoven még eljátszotta a zongoraszólamot a hercegérsek rezidenciáján, de a mű nyilvános bemutatására megromlott hallása miatt már nem vállalkozhatott. Ezért az 1811-es ősbemutatón a lipcsei Gewandhausban Friedrich Schneider, míg az 1812-es bécsi bemutatón ? a szintén Beethoven-tanítvány ? Carl Czerny játszott.

A Duna Szimfonikus Zenekar a koncerten előadja Beethoven 6. szimfóniáját, amelyet a zeneszerző ezzel a megjegyzéssel bocsátott a világ elé 1808-ban: ?inkább az érzelem kifejezése, mint hangfestés?. Zelinka Tamás zenetörténész szerint jó oka volt erre a védekező mondatra, mert korábban Joseph Haydn kortársaitól számos rosszindulatú megjegyzést kapott A Teremtés és Az évszakok című oratóriumának naturalisztikus részleteiért. Ilyen ?hangfestések? a Beethoventől származó tételcímekkel ellátott ?Pastorale? szimfóniában is bőven vannak. A ?Pastorale? szimfónia 2. tételében például szinte tudományos pontossággal mutatja be a patak csobogását, a tétel végén pedig a csalogány, a fürj, a kakukk, a sármány és a vörösbegy énekét. A 3. tételben élethűen idézi fel a vidám parasztok tánczenéjét, éppen úgy, mint a 4. tételben a Vihar tombolását. A Finálé megható pásztorénekkel kezdődik, majd a felfrissült természet ódáját zengi. Zelinka Tamás zenetörténész egy tanulmányában így fogalmaz: ?aki ezt a művet meghallgatja, megismeri, hogy a szerző mennyire rajongott a természetért?.

A szervezők szeretettel várnak mindenkit, aki kíváncsi egy mester és egy ifjú tehetség dinamikus, friss és magával ragadó zenei egyesülésére Beethoven klasszikus műveiben.

A koncert időpontja: 2017. január 14. (szombat) 19:30

Helyszín: Klebelsberg Kultúrkúria (1028 Budapest, Templom u. 2?10.)

Jegyárak: 2600 forint ? jegyvásárlás a Klebelsberg Kultúrkúriában vagy a jegy.hu weboldalon.

Írta: Jámbor-Miniska Zsejke