(MTI) - Tudnak-e tanulni a gépek? Az intelligens viselkedés egyik legfőbb jellemzője a tanulásra való képesség. Az intelligens gépek - a mesterséges intelligenciát alkalmazó számítógépes rendszerek - szintén kell, hogy rendelkezzenek tanulási képességgel. A tanuló gépek olyan bonyolult feladatokat képesek megtanulni, mint személyek, írás, beszéd, felismerése, autók forgalomban történő vezetése, kormányozása, hangzavarból (sokan egyszerre beszélnek) az egyes beszélők hangjának kiválasztása, elkülönítése, előrejelzési feladatok. A bemutatón egyebek közt egy kis robotjármű segítségével azt mutatják be, miként tudja megtanulni a jármű, hogy mozgó akadályok között egy kiindulópontról egy mozgó célpontba eljusson.
Az érdeklődőknek előadás keretében bemutatják az egyszerű pilóta nélküli repülőgép önálló repüléshez szükséges hardverfelépítését, mely elveit tekintve azonos a jóval bonyolultabb nagy repülőgépekével. A rendezvény végén élőben mutatnak be egy pilóta nélküli modellrepülőgépet és kipróbálható lesz az úgynevezett "hardware in the loop" szimuláció, ahol számítógépes szimulációban kézzel és robotpilótával is vezethető a repülőgép.
Az idén is ellátogathatnak az érdeklődők a BME tanreaktorába, ahol előadásokat és bemutatókat szerveznek a nukleáris folyamatok, nukleáris energiatermelés, nukleáris anyagvizsgálati módszerek témakörében.
A számítógép mint hangszer program keretében a résztvevők egy izgalmas kutatási területtel, a zenei hangszintézissel ismerkednek majd meg, ami hangszerhangok digitális úton történő előállítását jelenti.
Szintetizált hangszerhangokkal nap mint nap találkozunk, például amikor kedvenc popzenekarunkat hallgatjuk, megcsörren a telefonunk, számítógéppel játszunk vagy szintetizátoron gyakorlunk. A legtöbb esetben a hangszintézis nem más, mint felvett és eltárolt hangminták visszajátszása, azonban ennek legfőbb korlátja, hogy nem lehet minden játékvariációt felvenni és eltárolni. Erre jelent megoldást a fizikai modellen alapuló hangszintézis. Ez esetben a hangszer működését, rezgését leíró egyenleteket oldják meg egy számítógép segítségével lépésről lépésre, azaz a hangszer jelenlegi és korábbi állapotaiból számítjuk a következő állapotot, és így tovább. Mivel a modell blokkjai a hangszer egyes részeinek felelnek meg, a zenész játéka sokkal jobban figyelembe vehető, például a hegedű esetében a modell a vonómozgás paramétereivel vezérelhető, és automatikusan annak megfelelő hangot állít elő. Az egyre gyorsabb processzorok megjelenésével a módszer kikerült a laboratóriumok falai közül, és manapság több helyen lehet vele találkozni.
Ezer kutató várja az érdeklődőket 23 város 44 intézményének nyolcszáznál több eseményén pénteken a Kutatók éjszakáján. Az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló egész napos, fesztiváljellegű esemény célja a tudomány, a tudományos eredmények és a kutatói pálya népszerűsítése. A Tempus Közalapítvány ötödik alkalommal rendezi meg a nagyszabású programot, amelynek idén a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány is a társszervezője.
