A Mészöly Miklós emlékévhez kapcsolódó Mészöly 100 című kiállítás megnyitóján Gróh Gáspár irodalomtörténész, a tárlat szerkesztője úgy fogalmazott: a szekszárdi születésű író műveivel nem lehet érintőlegesen találkozni, ha belekezd valaki az olvasásukba, abból hónapokig tartó kaland lesz.

„Remélem, hogy a tárlat megmutat valamit ebből a Mészöly-örvényből, amelynek az erejét igazán csak belülről lehet megérezni” − tette hozzá.

Az író egész életútját elkísérte a pannon kisváros világa, ahol Mészöly gyerekfővel ismerte meg a Duna menti árterek növény- és vadvilágát, itt tanulta meg, hogy az ember a természet részeként kozmikus lény − emlékezett. Mint mondta, a Molnár–Mészöly család fényképei egy olyan világot idéznek meg, amelynek mindennapjai még nem szakadtak el az élet természetes ritmusától. A szabadtéri tárlaton látható 15 tabló az író életét követi végig a gyerekkortól az elmúlásig. Ezeken az életrajzi adatokon kívül Mészöly-idézetek is segítik a mélyebb megértést.

„Annyi bizonyos, hogy Mészöly maga is világirodalmi jelentőségű író. Az ő tiszta, egyéni hangja benne van a világirodalom áramában” − idézte Mándy Iván szavait Szörényi László író, irodalomtörténész, műfordító, az MMA rendes tagja köszöntőjében. Mint hozzátette, Mészöly Miklós életműve jó példa arra, hogy miként lehet egy diktatúra szorításában megőrizni a személyes függetlenséget és az alkotói szuverenitást, amikor még a saját baráti körében is gyanakvással tekintettek rá.

Mészöly sorait idézte: „Mindenekelőtt ember vagyok, vagyis nem állat, növény, tárgy, gáznemű anyag vagy bármi más. Másodsorban Mészöly Miklós, egy individuum vagyok. Harmadsorban pedig, abszolút véletlenül, magyar.”

Beszélt arról is, hogy Mészöly Miklós egyrészt rendkívül sokszínű és igen akadályozott volt a pályáján, másrészt hallatlan energiával legyőzte az akadályokat, és rengeteg forrásból kiindulva, de önállóan megteremtett egy fordulatot a magyar prózában: teljes sikerrel egyeztette össze a nagy realizmust és a modernséget. Irodalomtörténeti szempontból erre fókuszál a tárlat is. Reményei szerint a tablók arra ösztönöznek majd minket, hogy „kóros Mészöly-hiányunkat azonnal kúráljuk”.

A kiállítás tablóin, amelyek az MMA irodaházának Andrássy úti és Bajza utcai kerítésének oldalán tekinthetők meg, Hrapka Tibor, Móser Zoltán, Vahl Ottó és a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum fotográfiái láthatóak.

A tablók az alábbi linken nézhetők meg.

Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu