Az azték birodalom végső széthullása az 1519-es spanyol hódítással vette kezdetét. II.Montezuma, az utolsó előtti azték uralkodó mindenesetre ezüst és arany ajándéktárgyakkal üdvözölte a gyarmatosítók vezérét, Cortezt. Az aztékok szerint ugyanis éppen abban az évben kellett volna keletről hazatérnie istenként tisztelt királyuknak, Quetzalcoatl-nak. Egy évvel később, 1520-ban azonban II. Montezumát halálra kövezték, miközben éppen egy azték lázadót próbált lecsillapítani. A spanyol hódítások során zsákmányolt azték kincsek pedig V. Habsburg Károly spanyol király, Német-római császár, Ausztria főhercege tulajdonát képezték és a Habsburg udvarba kerültek.
A mágikus erővel felruházott azték uralkodói fejdísz a 16. század végén Ferdinánd tiroli főherceg gyűjteményét gyarapította, majd kétszáz évvel később osztrák állami tulajdonba vették, s akkor a Természettudományi Múzeum néprajzi részlegén kapott helyet. A korona legfőbb alkotóeleme az aztékok szent állatának, a bölcsesség, a termékenység, a szabadság és a béke megtestesítőjeként tisztelt quetzal madár 400 darab méregzöld farktolla. A négyszázas szám allegorikus értelmű: a hatalom és az örökkévalóság jelképe. Érthető tehát, ha Mexikóváros lakossága a középkori aztékok mai leszármazottjainak nevében, s elődeikhez hasonlóan a mai napig is vallja, hogy ha a korona egyszer visszatér hazájába, felvirrad az Indián Nap, amely harmóniát és békét sugároz majd, és egymás iránti tiszteletre tanítja a Föld minden lakóját.
A fejdísznek ma csupán egy másolata látható a mexikóvárosi Antropológiai Múzeumban. Ezt és a mexikói kultúra sok más eredeti emlékét ajánlják a helyiek az osztrák kormánynak az eredeti koronáért cserébe. Eddig 150 ezer aláírást gyűjtöttek össze utcai kampány során és 197-et az interneten. Ha egyetért a mexikóiak követelésével, szavazatát leadhatja a http://www.deliberate.com/aztec/en/aztec_en.html weboldal bal oldalán a "petition" felirat alatt.
