Szeptember 14-én indult a Ludwig Múzeum, a BC4LS európai kutatási és oktatási központ (Budapest Centre for Long-Term Sustainability) és a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány Fenntarthatóság a művészet és gazdaság keresztmetszetében című rendezvénysorozata. Az első alkalommal azt a témát járták körül, milyen paradigmaváltás zajlik a múzeumi gyűjteményezésben, mi a közös a digitalizált műben és a pénzben.

A sorozat első alkalmának vendége volt dr. Eike Schmidt német művészettörténész, aki második mandátumát tölti a firenzei Uffizi Képtárban, és a múzeum 250 éves történetében ő az első nem olasz igazgató. Korábban a kaliforniai J. Paul Getty Múzeumban és a washingtoni National Gallery of Artban töltött be pozíciókat. A világ egyik legrégebbi múzeumát néhány év alatt progresszív, megújulni képes intézménnyé alakította. Toszkána múltját, jelenét és jövőjét szem előtt tartva a legújabb projektjük, az Uffizi Diffusi a múzeum hatókörét kiterjeszti azáltal, hogy a régió kisebb galériáinak kölcsönöznek műtárgyakat. A világ figyelmét most mégis a múzeum egyik fő műtárgyának, a Michelangelo Doni Tondo vagy Doni Madonna című alkotásából készült NFT-eladásával vonta magára.

Az NFT (non-fungible token, nem helyttesíthető token) mára megteremtette a kriptoművészet piacát: bármilyen digitális tartalomra vagy alkotásra mutató link könnyedén hozzárendelhető, így az birtokolhatóvá válik, csakúgy, mint egy fizikai tárgy. Az NFT-be az is belekódolható, hogy az alkotás minden további eladásából profitáljanak a művészek, és léteznek kizárólag virtuális galériák is. Az NFT a tulajdonjogot bővíti, a szerzői jogot épen hagyja, sőt a digitális térben jelentősen erősíti. Ezen a piacon mindennek pontos nyoma van, és visszakereshető az értékesítéshez kapcsolódó információ.

2020-ban még szokatlannak tűnt, hogy Michelangelo és Botticceli műveiből NFT-másolatok készültek az Uffiziben, mára azonban a világ nagy múzeumai is létrehozták a saját platformjukat, amivel új trend indult.

A blokklánc-technológiában rejlő lehetőségek tesztelésére az MNB saját mobilapplikációt fejlesztett a májusban megnyílt Pénzmúzeumhoz kapcsolódóan.

Kamatláb, infláció, jegybank, részvénykibocsátás, kriptopénz. Gyakran halljuk ezeket a kifejezéseket a híradásokban, de valóban értjük is őket? Ha végignézzük a Pénzmúzeum interaktív és szórakoztatva oktató elemekben gazdag állandó kiállítását, garantáltan jobban megértjük nemcsak a saját, hanem a nemzeti és az országhatárokon átnyúló pénzügyeinket is.

Az innovatív alkalmazás felhasználói játékos, pénzügyi edukációs kvízek kitöltésével egyedi sorszámú NFT-ket, ez esetben digitális érmeképeket nyerhetnek. Az NFT-gyűjtésekhez időszakos nyereményjátékok is kapcsolódnak. Az első ilyen a forint bevezetésének 75. évfordulójához köthető, ahol a felhasználók a FORINT szót kiadó 6 különböző érmekép (NFT) birtokában a forint bevezetése alkalmából kibocsátott 5 forintos pénzforgalmi érmék tükörfényes változatait tartalmazó érmeszettek egyikét nyerhetik meg. Emellett az applikációban az érmegyűjtők regisztrálhatnak általuk birtokolt egyedi, QR-kóddal ellátott fizikai emlékérmeket, létrehozva saját digitális gyűjteményüket.

Nyitókép: Leonardo da Vinci Zenész képmása című művének NFT-reprodukciója a Unit London galériában. Fotó: AFP/Justin Tallis