Mi a közös a magyar származású zeneszerzőben és a Volkswagen villanyautójában?

Nemrégiben röppent fel a hír arról, hogy Németország egyik legjelentősebb autós magazinja, az Auto Bild hosszú cikkben méltatta Leslie Mandoki munkásságát az autóiparban betöltött kiemelkedő szerepe okán. Mint közismert, Leslie Mandoki valódi muzikális ezermester; zenészi, zeneszerzői és szövegszerzői tevékenysége mellett producerként szerzett hírnevet, emellett alapítója és összetartó vezéregyénisége a Mandoki Soulmates zenekarnak, amely a világ minden tájáról neves zenészeket tudhat tagjai között.

A nemzeteken átívelő összetartást hirdető Mandoki munkájának járműipari jelentőségére egy kerek évforduló irányította rá a figyelmet, ugyanis idén 20 éve ő az Audi & Volkswagen Group zenei igazgatója. A zenész 2003 óta dolgozik az autók és a zene kapcsolatának szorosabbra fűzésén. Tevékenysége olyan területeket is érint, mint a kapcsolódó mozgóképi anyagok zenéjének összeállítása, az autós show-kon és bemutatókon elhangzó hanganyagok megkomponálása, valamint az elektromobilitás hangzási esztétikájának megteremtése. Ennek keretében évente több mint 280 reklám- és rövidfilmhez szerzett zenét, jelenleg pedig ő felel az Audi üdvözlődallamaiért, valamint a Volkswagen elektromos autóinak külső és belső hangzásáért.

„Ilyen jellegű, autóiparhoz kapcsolódó megbízásokat sok sound designnal foglalkozó szakember kap az utóbbi években, főleg, mióta az elektromos autók piaca fellendült” – mondta el a Kultúra.hu-nak Várkonyi Gábor autópiaci szakértő. „Mióta olyan autók is forgalomba kerültek, amelyeknek eredendően nincsen hangja, kardinálissá vált a hangmérnökök, hanggal foglalkozó kreatív szakemberek munkája – nemcsak marketing szempontból, vagy kényelmi igények miatt, de a közlekedésbiztonság okán is. Az elektromos autók hangját most már külön meg kell tervezni annak érdekében, hogy mondjuk egy gyalogos vagy egy másik gépjárművezető meghallja az elektromos meghajtású járművek közeledtét. De fontos a belső hangok tervezése is: a fedélzeti számítógépek hangja például egyszerre bír funkcionális és esztétikai szereppel. Ebben a tekintetben egy gépkocsi komponált hangzása ugyanolyan fontos arculati elem, mint akár az illat, a felületek tapintásérzete vagy a haptikus visszajelzési rendszer” – tette hozzá.

A sound design tehát igen jelentős, nem pusztán esztétikai jelentőségű munkaterület, így egyre többször találkozhatunk a legkülönfélébb iparágakban zeneszerzőkkel, professzionális hangtervezőkkel. Erről a kreatív munkafolyamatról kérdeztük Hajnóczy Csaba zenészt, zenekutatót, a MOME adjunktusát, aki többek közt a művészeti egyetem sound design képzésének oktatója is.

Elmondása szerint a sound designt könnyen könyvelhetnénk el akár újdonságként: a nagy zenei lexikonokban például a 2010-es évek első felében még nem találhattunk kapcsolódó meghatározásokat. Azonban szerinte jóval messzebbre nyúlik a hangtervezés jelensége. Weber Kristófot, a Pécsi Tudományegyetemen is oktató zenész-zenekritikust idézve és kiegészítve Hajnóczy úgy definiálja az alkalmazott zenét, mint minden olyan zenei megszólalást, amelyet nem kizárólagosan zenei tevékenység alá rendelnek.

„Ebben az értelemben a tisztán hangszeres zene jelentőségének fel- és elismeréséig – például E.T.A. Hoffmann tevékenysége nyomán –, az abszolút zene deklarációjáig minden zene része volt egy nagyobb egységnek. A nyugati zeneművészet mesterei végső soron sound designerek is voltak. Ez Dufay-től Monteverdin és Bachon át Mozartig és még tovább is igazolható egyes művek, azokhoz kapcsolódó műfaji, stiláris döntések vizsgálatával.”

Ahogyan azt a szakértőtől megtudhattuk, a sound design elnevezés valószínűleg 1970-ben jelenhetett meg először Dan Dugan kísérleti zeneszerző munkásságával kapcsolatban. A filmművészetben pedig Coppola Apokalipszis most című alkotása által kapott nevet ez a kreatív munka, Walter Murch nevéhez kötődően.

„Ettől fogva egyenes az út addig a korrekt, gyakorlatias definícióig, amely például a Wikipédián is olvasható, megjegyzem, nem régebben, mint 15 éve. Mindazonáltal akár a filmművészetre, akár a színházra, vagy éppen az opera műfajára gondolunk, példák sokasága lelhető fel, ahol a zene más művészeti ágaknak nem alá-, hanem mellérendelődik. Ez nem csupán az ágazati esztétikák széttagolódását követő multiszenzoralitás új térhódításának köszönhető. Valóban egyfajta reneszánsz ez, sok tekintetben a művészetek összefonódásainak korábbi időszakaira hajaz.”

Hajnóczy az autóiparban hasznosuló hangtervezéssel kapcsolatban két nagy kérdéskört tart hangsúlyosnak. Az egyik a zaj fogalmával, a „kéretlen hanggal” függ össze. Véleménye szerint a sound design egyik fő feladata lehet az ipari tevékenységekben, így az autóiparban is a zajterhelés csökkentése, a csendes környezetek kreatív megoldásokkal való megteremtése. Az autóforgalom szempontjából pedig nemcsak a motorhang okoz problémát, hanem a kerékgumi és az út súrlódásának zajai is – a szakértő hírei szerint Hollandiában például zajfogó aszfalt kialakításán dolgoznak az élhetőbb környezet kialakításáért.

A másik nagy terület, amelyben már az esztétika is nagyobb súly kap, a jelzőhangok vagy jelhangok világa. Hajnóczy ugyanakkor felhívta a figyelmünket arra is, hogy az ide tartozó hanghatások kellemessé formálása nem pusztán a gyönyörködtetést szolgálja. „A mobilok csengésétől kezdve az elektromos autók itt jövök-hangjain át egyre több területen mesterséges, megtervezett, megkomponált, esztétikai szerepet is betöltő hangokra van szükség. Ezek egyre nagyobb szerepet kapnak hangzó környezetünkben, ezen keresztül pedig a mentális jólétünkben is.”

Nyitókép: a Volkswagen ID Buzz elektromos mikrobusza a cég hannoveri üzemének gyártósorán. Fotó: Axel Heimken / AFP