Mi, Magyarok
Lovas Rozi: Az egész életem folyamatos szociális érintkezésben zajlik
A színésznő leginkább természetközeli helyeken keres megnyugvást, legutóbb azonban egy egészen szokatlan helyen lelte meg az áhított csendet.
Íróportrék az örökkévalóságnak
Milyen a jó portréfotó? Nehezíti-e a fotós dolgát, ha az alanya híres ember, például író? Fontos-e, hogy az író írónak is látsszon a róla készült fényképen? És az, hogy tetszik-e neki a róla készült kép? Ha nem teszik, el kell dobni? A Petőfi múzeum jelenlegi és korábbi fotósait kérdeztük a témáról, akik munkáiból A halandóság törékeny arcai című kiállítás második része válogat. Írásunk első részében Gál Csaba és Birtalan Zsolt emlékezik.
Ottlik Géza biztatására választott pályát a Macskakő írója
Lengyel Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító szeptember 4-én tölti be nyolcvanötödik életévét.
Tíz év után újra magyar lemez vezeti a nemzetközi világzenei toplistát
A Söndörgő Gyezz című albuma az első helyre került a legrangosabb nemzetközi világzenei toplista, a World Music Charts Europe (WMCE) legfrissebb kiadásában. Ilyen magyar előadóval legutóbb tíz éve fordult elő, akkor is a Söndörgővel.
Magyar zsidó színházépítő a náci Németországban
Az erdélyi születésű Kaufmann Oszkár, a 20. század eleji Németország jelentős színházépítője több építészeti áramlatban is kiemelkedőt alkotott.
Hosszú út vezetett az esztergapadtól Munkácsy halhatatlanságáig
A szegedi Móra Ferenc Múzeum Munkácsy, a festőzseni című kiállítása az eddigi egyik legnagyobb volumenű tárlat az országban.
Gyöngyvirágtól lombhullásig filmezte a természetet a magyar rendező
Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező, az első egész estés magyar természetfilm készítője száztíz évvel ezelőtt, 1914. szeptember 2-án született Mezőtúron.
Csak ezért a hat műtárgyért is biztosan érdemes Kiskunhalasra utazni
Az Év Múzeuma díjat már kétszer elnyert kiskunhalasi Thorma János Múzeumban világszinten is kuriózumnak számító érdekességekre bukkanhatunk.
Születésnapját ünnepelte Szolnok
Méltán lehet büszke Szolnok az elmúlt 949 évére, arra, hogy ma is itt áll, erős és fontos város, a „Tisza fővárosa” – hangoztatta Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szombaton Szolnokon.
A török pasa, a szabadságharcos, a mérnök és a kalandor
Cikkünkben a konstantinápolyi tűzoltóság, a Korinthoszi-csatorna és a vezúvi sikló kapcsán idézzük fel jeles honfitársainkat.
Európai szintre emelte a magyar tudományt
Szenci Molnár Albert református lelkész, a késő-humanista magyar irodalom jeles alakja, a legtöbb kiadást megélt magyar nyelvű könyv, a protestáns zsoltároskönyv szerzője négyszázötven éve, 1574. augusztus 30-án született a Pozsony megyei Szencen.
Mészáros Béla: A pilisvörösvári fák nagykövete lettem
Mészáros Béla, a Katona József Színház színművésze tipikus nagyi kedvenceként nőtt fel. Pilisvörösvári születésű, és a kedvenc városa is az maradt, de a Heves megyei Detkről is csodálatos nyaralások emlékét őrzi. Dunántúl-imádó, és hiába utazta körbe a világot, élni csak Magyarországon szeret.
Az első nagy magyar lírikus csak latinul énekelt
Janus Pannonius, az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője 590 évvel ezelőtt, 1434. augusztus 29-én született.
A magyar festőművész, aki Picassóra is hatott
Hatvan éve, 1964. augusztus 29-én halt meg Pór Bertalan kétszeres Kossuth-díjas festőművész, a magyar avantgárd festészet kiemelkedő alakja.
Mi az a búbos túró, fumu vagy a kerekrépás leves?
Nem csoda, ha nem hallottunk róluk, mert ezek Zala és Vas hagyományos paraszti ételei.
A modern klasszika-filológus a jövőnek dolgozik
A szegedi Sapiens Ubique Civis, azaz A művelt ember az egész világon otthon című konferencia fókuszában a klasszikus ókorban gyökerező műveltség áll, de témái nem csupán latinosoknak és ógörögösöknek érdekesek.