Mi, Magyarok
Tamási Miklós: Arra törekszem, hogy a Fortepanon a lehető legkevesebb hazugságot mutassuk
A rendszerváltás környékén két kamasz kidobott fotográfiákat gyűjtött össze a budapesti lomtalanításokon. Tamási Miklós és Szepessy Ákos több ezer fotót mentett így meg a pusztulástól – idegenek családi képeit, utazások emlékeit, portrékat, utcai életképeket olyan időkből, amelyekre jó volt rácsodálkozni. Ezeket a felvételeket digitalizálták és 2010-ben ötezer képpel elindították a Fortepan online archívumot. Tamási Miklóssal, az archívum egyik alapítójával beszélgettünk.
Hide the Pain Harold és a legismertebb magyar világítástechnikus
Arató András villamosmérnököt a világ jellegzetes mosolyáról ismeri: Hide the Pain Haroldként lett népszerű a mémkultúra hajnalán, ismertsége azonban máig töretlen.
Az OSZK az első nemzeti könyvtár, amelynek kincsei bekerültek az Északi-sarki Világarchívumba
Milyen szerep hárul a nemzeti könyvtárra egy olyan világban, ahol a digitalizáció elnyomja a nyomtatott kiadványokat, és az emberek egyre kevesebb könyvet olvasnak? Melyek az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) legrégibb dokumentumai? Vajon mi került digitális formában a Spitzbergákon található, a végítéletre felkészülő archívumba a nemzeti bibliotéka gyűjteményéből? Rózsa Dáviddal, az OSZK főigazgatójával beszélgettünk.
A vallásszabadság törvénye is hungarikum
Erdély történetének egyik kimagasló szellemi vívmánya biztosította a négy bevett vallás szabadságát azáltal, hogy a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.
Lakomák, gyilkosság, hazatérés – a Seuso-kincs rejtélyes története
A negyedik század végén vagy az ötödik század elején áshatták el egy rézüstben a kincseket, feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve. Amit ma Seuso-kincsként emlegetünk, a földben pihent egészen a huszadik századig.
Látogatóban Lezsák Levente lovas kaszkadőrnél
Lezsák Levente lovas kaszkadőr az elmúlt harminc év alatt több száz filmes és színházi produkcióban vett részt, és olyan hollywoodi sztárokkal is dolgozott, mint Angelina Jolie, Brad Pitt vagy Bruce Willis. Látogatásunkkor a szuperprodukciók mellett arról is szó esett, hogy egyetlen nép van a világon, egyetlen kultúra, amely eredetét a lovakhoz köti.
A MotorkerékPálosok nyomában
Útjaikhoz bárki csatlakozhat, aki szeret motorozni, kegyhelyeket megismerni, és aki elfogadja a csoportos motorozás szabályait. Klub vagy szeretetközösség? Mit jelent úton lenni? Mi a legfontosabb, ha felkerül a fejre a bukósisak? És kik azok a MotorkerékPálosok? Bátor Péter Botond atya válaszol a kérdéseinkre.
Csányi Vilmos: Közösség az, amely tagjainak van egy közös célja
Csányi Vilmos évtizedek óta érvel amellett, hogy a kutya viselkedésének tanulmányozása által az emberi civilizáció kialakulását, a korai ember működését is megérthetjük.
Rubik – a kocka és az ember
Világszerte több mint 350 millió Rubik-kocka kelt el – kultúrától függetlenül bűvkörébe vonja a gyerekeket, felnőtteket, tudósokat és kétkezi munkásokat egyaránt.
Egy apa-fia történet és két kivételes ember – Berecz Andrást és Berecz Istvánt kérdeztük
„Kivirult az én örömem zöld fája” – így is kezdődhetne az a történet, amelyet Berecz András mesemondó, népdalénekes és fia, Berecz István néptáncos, előadóművészek kapcsolatáról mesélnénk kívülállókként, látván ezt a korántsem szokványos apa-fiú viszonyt. Fontos kérdés ma is, hogyan lehet fiút nevelni, aki nem a „nagy fa árnyékában” nő férfivá.
Szendrey Júlia, aki mert túllépni kora megszokott keretein
„Párizsnak is sok volna, a George Sandok hazájának” – írja róla Petőfi a megismerkedésük után. Azonnal beleszeret. Dicsvágyó – állítja róla egykori iskolatársa, Vachott Sándorné Csapó Mária. Különcnek tartják, később hűtlennek. Ki volt valójában Szendrey Júlia? Miért volt különleges? Milyen gyötrelmek okozták a boldogtalanságát? Milyen volt az a kor, amelyben neki élni adatott? – erről kérdeztük dr. Gyimesi Emese Artisjus-díjas irodalomtörténészt.
Ekler Luca: „Csak szerettem volna újra olyan lenni, mint a többi gyerek”
A Testnevelési Egyetem K2-es épületében található atlétika tanszékre igyekszem, Ekler Luca paralimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok, világcsúcstartó paraatléta itt adjunktus, ami huszonnégy évesen igencsak szép eredmény. Nemcsak oktat, szervez is. Mosolygós, elegáns fiatal hölgy fogad, ő Ekler Luca.
Szisz Ferenc, a legelső Grand Prix-győztes
Bár már 1894-ben tartottak versengést automobiloknak, az első Grand Prix-t, azaz nagydíjat 1906. június 26–27-én rendezték, ezért a sporttörténelem innen számítja a profi autóversenyzést. És mivel ezt a legelső Grand Prix-t a magyar Szisz Ferenc nyerte meg Renault-jával, az ő neve áll legelöl abban a névsorban, amely Max Verstappenig ível. Szisz Ferenc 1873-ban született Szeghalom városában.
Mi, magyarok
Európa: valami nagyon ismerős, valami belőlünk. Mi magunk vagyunk, és sokszor mégis vágyunk rá, önmagunk még európaibb változatára: valami többre, szebbre, vidámabbra, hozzánk méltóbbra. Valamire, amit már régen megérdemelnénk, és mégsem kapunk meg. És olyasféleképpen, mint a szerzetes, aki elindult, hogy megkeresse Istent, hiába járjuk be az egész világot, és hivatkozunk utunk során Jelky Andrásra és Kőrösi Csoma Sándorra, az utóbbi zsíros teáját kortyolgatva Tibet tetején is picinyke János-hegyünkre gondolunk, hogy aztán nem sokkal később váratlanul újra otthon, Örkény Joliot Curie terén találjuk magunkat: pontosan ott, ahonnét elindultunk.
Magyarország lesz a díszvendég jövőre Annecyban
A világelső animációs filmfesztivál hétvégi záróceremóniáján bejelentették, hogy jövő júniusban a magyar animációé lesz a főszerep az Annecyi Nemzetközi Animációs Fesztiválon. A hazai animáció 110 éves jubileumát ünnepelve fókuszban lesznek a legnagyobb alkotók, műhelyek, élvonalbeli gyártók és nem kevésbé a legifjabb tehetségek.
Ha nem játszhatom el Júliát, eljátszom a dajkát
Tábori Nóra, a briliáns humorral, remek karikírozó tehetséggel megáldott színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1928-ban ezen a napon született.