A ma tíz éve elhunyt Cseh Tamás életműve páratlan. Minden volt ő: énekes, zeneszerző, festőművész, gondolkodó, bakonybéli indián. Tiszta és egyenes, jó ügy iránt elkötelezett. Harcos, a szelídebb fajtából.

Az 1943-ban Budapesten született Cseh Tamás egészen tizenhárom éves koráig a Fejér megyei Tardoson élt, később Budapestre került, középiskoláit a József Attila Gimnáziumban végezte. Művészi hajlama már ekkor megmutatkozott. Tanulmányait a Budapesti Tanítóképző Főiskolán, az egri Tanárképző Főiskola rajztanári szakán, majd a Képzőművészeti Főiskolán végezte, 1967-től hét évig rajzot tanított Budapesten egy kőbányai általános iskolában.

Szerencsés találkozása 1970-ben Bereményi Géza íróval, filmrendezővel életében új korszakot nyitott: lakhelyükön, az Iskola utcai albérletben születtek meg első, az akkori nemzedék életérzését visszaadó, azóta legendássá vált dalaik. Az énekes erről az időszakról sokat mesél Bérczes Lászlóval közös beszélgetőkönyvében. Fiatalkoruk helyszínén, a ház bejáratánál ma tábla található egy érdekes lakónévsorral, a lemezeken szereplő személyek neveivel.

Cseh Tamás, Bereményi Géza, Másik János

Első nyilvános fellépése egy Kex-koncert szünetéhez kötődik, amikor összesen három dalt adott elő gitárkísérettel. Első önálló estje az Ad Libitum együttes közreműködésével Dal nélkül címmel készült. Első lemeze, a Másik Jánossal együtt jegyzett Levél nővéremnek 1977-ben látott napvilágot, majd folytatása, a Levél nővéremnek 2. húsz év után jelent meg. 1974-től a 25. Színházban, majd a Várszínházban, 1982 és 1998 között a Katona József Színházban, 1998-tól a Bárka Színházban adott önálló, emlékezetes esteket.

Több klasszikus színházi előadásban is színpadra lépett. Utolsó, Fel nagy örömre című karácsonyi lemezét 2008-ban adta ki. 2009 őszén tíz DVD-n jelent meg Összes dalok időrendbencímű koncertsorozatának felvétele.

Nyom nélkül

Munkássága nem korlátozódott csak az éneklésre. Betétszámot írt Bacsó Péter Szerelmes biciklisták, Nyár a hegyen című filmjeihez, majd Jancsó Miklós több filmjében (Még kér a nép, Szerelmem, Elektra, Szörnyek évadja, Kék Duna keringő) volt látható. Főszerepet kapott a Nyom nélkül című krimiben, szerepelt a Kutya éji dala, az Idő van, A turné, a Csinibaba, a 6:3 avagy Játszd újra, Tutti! című alkotásban. Egyik alkotója volt a Tatabányán bemutatott A legvidámabb barakk című kiállításszínháznak, 1998-tól megszűnéséig vezette a Századunk című televíziós tévésorozatot, fellépett a Cimbora című népszerű televíziós gyermekműsorban, amelynek ő énekelte a főcímdalát. Pályája több szakaszában forgattak róla filmet (Elek Judit 1974-ben, Fehér György 1978-ban, Fonyó Gergely 2001-ben), Szász János rendező pedig dalaiból készített tévéfilmet Utóirat címmel.

Életét meghatározta az indián kultúra iránti érdeklődés: barátaival 1961-ben Bakonybél mellett ütötte fel táborát. Cseh Tamás, akinek Füst a szemében volt az indián neve, 1997-ben adta ki Hadiösvény című regényét, amelyet ő maga illusztrált. 2006 végén jelent meg válogatásában és fordításában a Csillagokkal táncoló Kojot, észak-amerikai síksági indián mesék, amelyet saját előadásában hangoskönyvként is kiadtak, majd a kötet alapján animációs film is készült.

2006-ban tüdőrákot diagnosztizáltak nála, utolsó koncertjét augusztus végén, a Bakáts téren adta. A következő évben jelent meg Bérczes László Cseh Tamás beszélgetőkönyve. Cseh Tamás 2009. augusztus 7-én Budapesten halt meg. Dalai emlékkoncerten csendültek fel többek közt a Sziget Fesztiválon, nevét vette fel a Bárka Színház egyik terme, Gyöngyössolymoson domborműve látható.

Egykori lakhelyétől nem messze, a budapesti Szent Gellért téren 2013 óta egész alakos szobor őrzi emlékét, mellette egyik dalának néhány sora olvasható, az utcaburkolatba vésett grafika pedig az indián énekest idézi meg. Mivel védnöke volt az Ördögkatlan fesztiválnak, idén több programmal is megemlékeztek róla. Cseh Tamás nyomában Budán címmel évek óta emléksétát szerveznek, s 2014-től három évig az ő nevét viselte a hazai könnyűzene támogatására meghirdetett program. A budai Várban, az Úri utcai egykori Mailáth-palotában működik a Cseh Tamás Archívum, amely az énekes hagyatékát, a hozzá kapcsolódó valamennyi fellelhető dokumentumot, hang- és képanyagot őrzi. Képzőművészeti munkáiból több alkalommal szerveztek kiállítást, 2014-ben megjelent grafikáit tartalmazó önálló albuma.

Cseh Tamás szobra a Gellért téren

Munkásságát 1993-ban Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1998-ban a Pro Urbe Budapest díjat vehette át. 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki műfajteremtő előadóművészi teljesítményéért, egy korszak életérzését emlékezetesen tolmácsoló, a hétköznapok prózáját és költészetét egyidejűleg megragadni képes dalaiért. 2008-ban Budapest VIII. kerületének, a következő évben Bakonybélnek is díszpolgára lett, 2009-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.

Hogy mit jelent a magyar kultúrának Cseh Tamás, jelentősége okán tíz évvel a halála után is nehéz megmondani. Egy biztos: a Bereményi Géza-Cseh Tamás dalok nélkül nehezen megérthető a Kádár-rendszer fojtott levegője vagy az akkori kilátástalanság mélyén megcsillanó remény.

Cseh Tamás nem szenvedett identitászavarban, lelkes indiánként is tudta, hol a helye, hol a helyünk Európában, magyarságtudata erős volt. Tehetségét ennek rendelte alá, hogy jobb legyen, hogy jobbá tegyen. Higgyük el, sikerült. Életműve nélkül kevesebbek lennénk.

Ayhan Gökhan