Az első Margó Irodalmi Fesztivált 2011-ben rendezték meg, rendeltetéséhez híven azóta is azt a nemes célt szolgálja, hogy az irodalmat népszerűsítse és az embereket olvasásra ösztönözze. Mert az olvasás, amellett, hogy „segít élni. Átélni és túlélni is” – mondja Vekerdy Tamás –, egyben gondolkodóvá is teszi az embert. Gondolkodni (akarni) pedig még sosem jelentett hátrányt, de különösen előnyös lehet egy olyan korszakban, melyben mindenki saját magát taszítja a passzivitás útvesztőjébe. De a jó hír, hogy épp ugyanennyire dönthetünk a tiszta, szabad gondolkodás mellett is. A képlet egyszerű: egyszerűen csak olvasni kell! – ezt mondja a Margó is a kezdetek óta, s hogy mit, ahhoz támpontokat is ad.
Simon Márton: Hideg pizza
A költő legújabb, Hideg pizza című verseskötetével ismerkedhetnek meg az olvasók az őszi Margón, melyről bár keveset tudni, de annyit biztosan: „Van itt olyan szelet, ami a pazarlás áldozataként kallódik, és akad, amit törődésből hagytak ott a később megéhezőknek. Vacognak, mint az utolsó négyzetméter beton az erdőrengetegektől. Én már csak így találtam őket. Se cetli, se üzenet, csak másnapos pizzaszeletek a mikró tetején. Még egy éjszakát ne éljenek túl!” – írja a fülszöveg egyik szerzője, Schwarcz Ádám, művésznevén Beton.Hofi. A kötet egyébiránt a szerző 2022 és 2024 között írt verseit tartalmazza, köztük olyanokkal, mint a Mióta tudom, hogy sosem tehetlek annyira boldoggá, mint az, amikor tetriszezel, a Világ legkoszosabb poharai, a Jézus és a dinoszauruszok vagy a Vajon hányan halnak meg egyébként évente az IKEA-ban? A Hideg pizza, mint ahogy a későbbiekben a költő előző négy kötete is, csupán néhány kisebb könyvesboltban lesz kapható, de többnyire a szerző saját oldalán, az Okapi Pressen szerezhető be.
Goran Vojnović: A fügefa
Profi kosárlabda-pályafutása után a regényírásban is hasonló sikereket ért el Goran Vojnović kortárs szlovén szerző. A Margó Irodalmi Fesztiválon legújabb magyarul megjelent kötetét, A fügefát veheti kezébe az olvasó, mely az egykori Jugoszlávia hányattatott történetét mutatja be egyetlen család sorsán keresztül. A többek között szerelemről, magányról, generációs problémákról, szabadságvágyról, identitásról szóló könyvvel bárki könnyen azonosulhat, miközben arra is lehetősége nyílik, hogy megismerje szomszédunk történelmét a világháborútól kezdve napjainkig.
Závada Pál: Pernye és fű
A fikció és a valóság ötvöztetésében tárja elénk Závada Pál a múlt elfeledni vágyott rémtetteit legújabb, Pernye és fű című regényében. A történet szereplői dokumentumfilmet forgatnak három kuláknak bélyegzett emberről, akiket gyújtogatás vádjával bíróság elé állítottak az ötvenes években. Az igazság felderítéséért kezdetét veszi az oknyomozói munka, miközben szép lassan elénk tárul a rendszerváltás előtti miliő, minden szörnyűségével együtt. A szerző elmondása szerint „a Pernye és fű figurái fiktívek, története kitalált, a benne szereplő filmforgatás interjúi azonban valóságosak – azokat Závada Pál Sipos András rendezővel készítette Statárium című, 1989-ben bemutatott filmjükhöz”.
Vigdis Hjorth: Anya meghalt?
Az írói pályáját gyermekkönyvírással kezdő Vigdis Hjorthnak már több mint harminc kötete jelent meg az évek során. Köztük a Polar kiadásában magyarul megjelent Örökség című regény, melyet 18 másik nyelvre is lefordítottak, és amely meghozta az írónőnek a nemzetközi sikert. Szövegeiben mindenféle gátlás és feszélyezettség nélkül nyúl hozzá olyan tabutémákhoz, melyeket általában jobb szeretünk a szőnyeg alá söpörni. Legújabb, Anya meghalt? című regénye a generációs traumákról szól, hogy hogyan visszük tovább minduntalan a fájdalmat, a problémákat egyik generációból a másikba.
Szederkényi Olga: Krimik és krémek – Agatha Christie és Escoffier mester randevúja Gourmandiában
Irodalmi-gasztronómiai élményekkel vár a Krimik és krémek. Rendhagyó szakácskönyvvel jelentkezik Szederkényi Olga újságíró, a francia és a magyar gasztronómia kutatója, melyben az írás, a főzés és a gyilkolás háromszögét járja körül Agatha Christie életén és regényein, valamint a híres francia szakács, Auguste Escoffier receptjein keresztül.
Szabó T. Anna: Vigasz
A költő legújabb, Vigasz című kötetében a gyász és az elengedés, a megnyugvás és a továbbélés motívumai kerülnek a fókuszba. A halált ezúttal is az élet teljességében láttatja és a létezés általános érvényű kérdéseiről beszél.
Szőllősi Mátyás: Fóbia
Egy fiatal, magas intelligenciájú fizikusnőről és annak családjáról szól Szőllősi Mátyás legújabb, Fóbia című regénye. A fizikushölgy a kezdődő világjárvány első napjaiban látogat el vidékre a családjához, s akkor még sejtelme sincs, hogy ez a látogatás valami egészen újnak a kezdete: „egy olyan összetett, egyszerre félelmetes és megfejtésre váró helyzetben találja magát, amely a családjáról és az önmagáról való tudását alapjaiban rengeti meg”.
Kemény István: Lovag Dulcinea
Kemény István verses regényének főszereplője egy lány, aki – Don Quijotéhoz hasonlóan, csak épp négy évszázaddal később – lovaggá válik, így vág neki a kóborlásnak. De míg Don Quijote az éppen racionálissá váló világban próbál lovagként élni, ahol gúny és erőszak kíséri az útján, addig Lovag Dulcinea egy kifordult világban, az újkort követő világrendben veszi fel ezt a szerepet. Ebben a világban „maga a társadalom válik egyre monomániásabbá, ideológiák, tudatmódosítók és technológiai eszközök rabjává, és amelyben egy kóbor lovag minden őrültségével együtt is a normalitást, a józan észt, a humort és az élet feltétlen szeretetét őrzi.”
Jakab Péter: Naplementés tapéták
Tavaly ősszel jelent meg Naplementés tapéták címmel a Jazzékiel dalszövegíró-frontemberének dalszövegeit összegyűjtő kiadványa. A könyv a szerző húszévnyi dalszövegírói tevékenységét tartalmazza. „A kötet második kiadásának alkalmából egy rendhagyó, beszélgetéssel egybekötött triókoncerttel készül a Margó fesztiválra, melyben társai lesznek a Jazzékiel tagjai.”
Kollár-Klemencz László: Anyám tenyere
A mitikus középkorban, a Dunakanyarban játszódik Kollár-Klemencz László legújabb regénye, melyben a főszereplők – a családját elveszítő remete és a lováról leeső lány – egy önismereti úton indulnak el az erdőben, itt szembesülnek életük nagy titkaival és értik meg a küldetésüket is. „Az Anyám tenyere nemcsak két ember találkozásának a krónikája, hanem a természet, ember és állat együttélésének, konfliktusainak és lehetséges harmóniájának megmutatása, legkivált pedig tanúságtétel Isten kereséséről és a létezés legelemibb tapasztalatairól.”
Kemény Zsófi: Nyelni
A nagy múltú Szexművészeti Egyetemről és Vigh Teofil életéről, vágyairól, meg úgy általában a Z generációról számol be Kemény Zsófi legújabb, Nyelni című kötete: „Kemény Zsófi új regénye fordulatos történet a Z generáció Magyarországáról: egy legalább annyira nyugtalanító, mint amennyire szórakoztató olvasztótégely, amely kíméletlenül egyesít testet és lelket, misztikust és profánt, pornót és szerelmet, forradalmi hevületet és nemzedéki apátiát.”
