IMG_7463
Bayer Zsolt, Schmidt Mária, L. Simon László

A köztéri alkotások és emlékhelyek értelmezése kapcsán többek között olyan kérdéseket vitattak meg a résztvevők, minthogy: miért fontosak az emlékművek, a köztéri alkotások? Képesek-e a szobrok kultúrpolitikai vitákat generálni? Emellett a résztvevők beszélgettek szoborállításról és tágabb kontextusban identitásról, a múlthoz való viszonyulásról, valamint szimbolikus jelképekről.

IMG_7786

Schmidt Mária tűrhetetlennek nevezte, hogy Donáth Györgyöt halálra ítélése, kivégzése után még a holtában is meggyalázták azzal, hogy ?maroknyian? ellehetetlenítették az emlékállítást. Schmidt Mária ezzel arra utalt, hogy Donáth György néhai országgyűlési képviselő, 1938-tól az Imrédy Béla által indított Magyar Élet Mozgalom egyik vezetője IX. kerületbe szánt szobrának avatását tiltakozók megakadályozták 2016 februárjában. Arra hivatkoztak, hogy az 1947-ben koncepciós perben halálra ítélt politikus korábban támogatta a zsidótörvényeket, szervezte a fajvédő mozgalmat.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója kiemelte: Magyarországnak el kell engednie azt a narratívát, amely mindent a második világháború elvesztéséhez köt és csak a győzteseknek ad legitimációkat.

Schmidt Mária úgy fogalmazott, hogy a magyaroknak öntudatosabban kellene viselkedniük, határozottan ki kellene állniuk saját értékrendjük mellett. ?Nincs miért szégyenkezni, hatalmas teljesítmény áll mögöttünk, amit vállalni kell mindenfajta hibájával? ? mondta.

IMG_7453

Bayer Zsolt író, újságíró, publicista arról beszélt, hogy legszívesebben a ?magyar megmaradás emlékművét? állíttatná fel, amely bemutatná a nemzet 1100 éves ?sikersztoriját?. A szobroknak, az emlékműveknek önmagukon messze túlmutató szimbolikájuk és politikai töltetük van ? fejtette ki. Hozzátette: bár látszólag a mai világban a társadalom nem érdeklődik túlságosan a köztéri alkotásuk iránt, egy-egy emlékmű állítását mégis szinte mindig élénk tiltakozás kíséri.

IMG_7509

L. Simon László, a Fidesz országgyűlési képviselője a köztéri alkotások újraírt narratíváinak kapcsán megjegyezte: ?Szimbolikus térfoglalás zajlik: abszurd folyamat ez, amely az önfeladás útja felé mutat.? Elmondta, hogy a kultúrpolitikának egyben identitáspolitikának is kell lennie, és emlékeztetett arra, hogy a kommunizmusban emlékművek, köztéri alkotások sorát bontották el, ami egyben szimbólumrombolás is volt.

Schmidt Mária hozzátette: a szimbólumok tükrözik az értékrendünket ? ha elveszítjük azokat, akkor önazonosságunkat is.

Forrás: MTI/Kultúra.hu

Fotó: Kőmives András