A húsvéti dőzsölést a negyvennapos nagyböjt előzi meg, amely Jézus sivatagi böjtjére emlékeztet, és a mértékletességre vezethető vissza. Ekkor nagyon egyszerű ételeket fogyasztanak, de az ételek elkészítését is szigorúan szabályozzák, például van, ahol a nagyböjt idejére külön edényekben főznek. Az utolsó hetet, a virágvasárnaptól nagyszombatig tartó napokat sanyarúhétnek is hívják, a legszigorúbb böjti nap pedig nagypéntek, Krisztus szenvedésének, halálának és temetésének a napja, ekkor a hívek csak háromszor étkezhetnek, húst nem vehetnek magukhoz.
Az ételszentelés egyes helyeken nagyszombat délutánján vagy estéjén történik, máshol viszont húsvét vasárnapján a délelőtti misére mennek a hívek letakart kosárral. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszeredában tartják, ahol több ezren gyűlnek össze a Szabadság téren.
Az ételszentelés hagyománya a VII. századig vezethető vissza, és olyan ételeket érint, mint a sonka, a tojás, a kalács, a torma, a bor, a túró vagy a kolbász. Ezek közül több
a passiójelenetek szimbolikájával is föl van ruházva.
A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét, a tojás az újjászületést jelképezi, a torma a néphit szerint a keresztre feszített Krisztusnak kínált ecet keserűségét idézi. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is szimbolizálja. A családtagoknak együtt kell elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. Azért is kellett enni a család minden tagjának a szentelt ételekből, mert a néphit szerint egészségvarázsló erővel rendelkeznek. Morzsáira vigyáztak, összegyűjtötték, majd elégették. Volt, ahol a szántóföld négy sarkára vagy pedig az ég madarainak szórták.
Hajdúdorogon a kalács alapjául szolgáló lepény Krisztus testét jelképezi, míg a tésztafonatok a töviskoszorúra, majd a teljessé tételre utalnak. Vannak tájegységek, ahol az étkezés sorrendje is meghatározott, a kárpátaljai görögkatolikusok például először egy korty szentelt bort, majd egy pászkát vesznek magukhoz szent gyónás és áldozat gyanánt.
A megszentelt ételnek mágikus ereje van.
A szentelt sonka csontját az eresz alá tűzték, így védekeztek a villámcsapás vagy a jégeső ellen, máshol a gyümölcsfára kötötték fel, hogy az sok termést hozzon, de olyan szokást is találunk, hogy az istállóra teszik, hogy az állatokat ne érje rontás. A kalács kiszórt morzsájából, úgy tartották, apró fehér virágok nőnek. Csík vármegyében a XX. század elején rontás ellen használták, az észak-magyarországi görögkatolikusok pászkával járták körbe a házat, hogy a férgek onnan távozzanak.
Annak, hogy miért épp a tojás, sőt a festett, írott tojás a húsvét jelképe, ebben a cikkünkben jártunk utána.
Nyitókép: Eledelszentelés Csíkszereda főterén. Fotó: ersekseg.ro/Csúcs Endre
