Magyar_Tudomanyos_Akademia_Copy?Agyunk a beszéd és a zene esetébe is egyszerre dolgozza fel a lokális azonosságokat és eltéréseket, valamint vonja ki azokat a globális szabályokat, amelyeknek mentális és agykérgi képviselete több más funkcióval együtt lehetővé teszi a beszédértést és a zene élvezetét? ? hangsúlyozta Csépe Valéria pszichológus, akadémikus A hangok hatalma ? a kognitív fejlődés és az újrahangolt agy című nyitóelőadásában, amivel megkezdődött november 3-án a Magyar Tudomány Ünnepe. Elmondta, a kutatási adatok azt mutatják, hogy a beszéd és a zene feldolgozása egymást jelentősen átfedő agyi területek működéséhez kötött. Sőt, arra is egyre több a bizonyíték, hogy a zene az agynak jóval kiterjedtebb hálózatán működik, mint a beszéd. Az elmúlt évtized kutatásai azt igazolták, hogy a zenei tréning jelentősen átalakítja az agy számos területének működését és kapcsolatát. Bár egyre több kutatási eredmény utal rá, hogy a zene hat a beszédhangok feldolgozásának fejlődésére, és ily módon az olvasástanulásra is, az még a megválaszolandó kérdések közé tartozik, hogy mi ennek a kölcsönhatásnak a pontos biológiai háttere, és milyen korban hat legjobban az ének és a zene a beszéd agyi hálózatainak fejlődésére, a kívánatos ?áthangolásra?.

 

Annak feltérképezése, hogy a zenehallgatás, a zenére és zenével nevelés, valamint a hangszeres játék hat-e a beszédre és más magasabb megismerő funkcióra, már megkezdődött. A kutatók ma leginkább arra keresik a választ, hogy a fejlődő agynak melyek azok a működési beszédre és az olvasásra. Ma még kevéssé ismert ugyanakkor, hogy a számokkal végzett műveletekért felelős agykérgi hálózatra miként hat a zene. ?A zene gyermekkorban olyan agyfényesítő eszköz, amely mai tudásunk szerint a megismerő funkcióknak olyan magasabb szintjeire is hat, amelyekről eddig csak sejtésünk volt. Ma az idegtudomány modern eszközeivel mind többet és többet tudhatunk meg ezekről az összefüggésekről.? A kutatók ma már tudják, több agyi terület aktivizálódik zenehallgatás közben, mint a beszéd hallgatása közben. A hangszeres játék átalakítja továbbá az agyi szerkezetet is, melyek a finommozgásért felelnek. Jelenleg is keresik azokat a bizonyítékokat azonban, amelyekre a gyakorló pedagógusok támaszkodhatnak a jövő rendszerszemléletű tanítási és nevelési módszereinek kialakításakor. Most még sokkal több a kérdés, mint a válasz a kutatási területen.

 

Ma a tudomány nem csupán azt vizsgálja, milyen hatással van a zene az agyi funkciókra, hanem azt is, milyen mechanizmusokra épül az agy fejődésének és a kultúraközvetítő emberi környezet kölcsönhatása. ?A zenének is van jelentése, tartalma, elemei, szavai, nyelvtana, olyan szerkezete, melyből a zene felépül. Megalkotja az egyből a sokat, de ki tudjuk vonni a sokból az egyet. A kognitív idegtudomány tíz éve csodálkozott rá a zenére. Hogy miért? Ma már soha nem látott pontosságú eszközök, sokcsatornás elektródák, agyi képalkotási eszközök állnak a kutatók rendelkezésére, melyek szélesebb megismerésre adnak lehetőséget? ? fejtette ki az akadémikus.

 

Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság alapítására ajánlotta fel 1825. november 3-án. A Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét lehetővé tevő neme gesztus emlékére november 3-át egy 2003-ban elfogadott törvényben a Magyar Tudomány Ünnepének nyilvánította. Az MTA által azóta minden esztendőben megrendezett, egy hónapon át tartó eseményfolyam programjait évről évre egy központi téma köré szervezik. Idán a jövőt formáló, messze látó tudomány szempontjából vizsgálják a természet- és társadalomtudományok művelőinek legújabb eredményeit.

Az ünnepet a nyitó előadás után az MTA épületének nemzeti emlékhellyé nyilvánítása követte.