Térképészként érkezett Kecskemétre, ahol a Radó Gyula vezette Bács megyei Filmstúdióban szeretett bele a filmezésbe. Hamarosan saját útra tért, az animációs filmkészítés vált szenvedélyévé. A létrehozott rajzfilmstúdió 1993 óta mint Kecskemétfilm Kft. ismert, ahol ez idő szerint több jelentős projekt munkálatai folynak.
A Városi legendák második sorozatára, újabb 10 epizódra pályáztunk és kaptunk pénzt. Hogy harmadik széria lesz-e, azt nem tudom, amint azt sem, hogy az animációs filmek finanszírozása hogyan alakul. A Nemzeti Filmintézet megalakulásakor Káel Csaba kijelentette, hogy az animációs filmkészítés nagyobb megbecsülést érdemelne. Ennek nyomát egyelőre nem tapasztaltuk. A legutóbbi pályázat kiíráskor a szakma akkora összegre pályázhatott (90 millió Ft), amennyi egy, azaz egy játékfilm gyártási költsége.
Ma talán a legfontosabb projektjük Arany János Toldijának animációs változata.
A 12 epizódot az év végéig kell befejeznünk és közben készülünk az egész estés filmverzió előkészítésére. A koronavírus-járvány nem vetette vissza a rajzolók munkáját, az otthoni számítógépeken folyamatosan kommunikáltunk, mellettük a tableteken rajzoltak a munkatársak. A zenei felvételekkel (Selmeczi György munkája) kicsit megcsúsztunk, azokat nem lehetett otthon megcsinálni. A Toldi rendezője Jankovics Marcell, akihez sok évtizedes kapcsolat köt bennünket. Együtt készítettük a Magyar népmeséket, aminek epizódjait különféle időszakokban rajzolta vagy írta, rendezte vagy „szakértette”.
A Magyar népmesék YouTube-csatornáján mind a 100 rész hozzáférhető magyarul és angolul is. 150 millió fölött járnak a megtekintések, az angol partnereink dicsérik a fordítást és magukénak érzik a poénokat, a kis történetekhez hasonlókat ők is ismernek a saját hagyományukban. Ez is igazolja: az európai kultúrkör szálai, a vándormotívumok közösek. Azt gondoltuk, érdemes keletre nézni, kínai fordítást is tervezünk.
A mai felnőttek közül sokan nevelődtek a Magyar népmeséken.
Igaz. Talán ennek köszönhető, hogy mi kaptuk meg a Toldi sorozat elkészítésének a lehetőségét. Szeretnénk Arany János művét közel vinni a fiatalokhoz, hiszen az eposz valójában egy fiatalember karriertörténete. Jankovics Marcell azt is felfedezte, és most ki is domborítja a filmben, mennyi humor, mennyi mulatságos szituáció rejtőzik a szövegben.
Fontos projektjük a 13 részes Cigánymesék sorozat, amit 3D technikával készítettek.
Nem pontosan, Horváth Mária rendező azt találta ki, hogy a rajzokat 2D-ben festik meg a kollégák, azután ráviszik a figurákra 3D-ben. Borzasztó nehéz volt a gyártási költséget összeszedni. Mindegyik epizód hiteles mesegyűjtésen alapul, az illusztrációk cigány képzőművészek munkái, a zenét autentikus, nyírségi roma zenészek játsszák. Két célunk volt a sorozattal: megmutatni a többségi társadalomnak, hogy milyen értékek lelhetők fel ebben a kultúrában, a cigányoknak pedig azt, milyen értékek birtokosai. A 3D stúdiót egyébként saját beruházásban hoztuk létre, kedvezményes hitellel, némi banki támogatással.
Az ilyen döntésekhez szabadság és bizalom kellett, amit úgy teremtettünk meg, hogy 1993-ban 35 munkatársammal, akikkel 1971-ben nulláról indultunk, megvásároltuk az állami vagyonrész 63 százalékát, és megalakítottuk a Kecskemétfilm Kft.-t. Most a stúdió nagyrészt magántulajdon, nem az enyém, hanem sok emberé. A nagy privatizációs láz idején amerikaiak is szerettek volna befektetni a stúdióba, de láttuk az intő példát: a MAFILM 2-es telepét ledózerolták az új tulajdonosok, helyén buszpályaudvar van, a Pasaréti stúdió területén lakópark áll. Önállóan, szolgáltatóként szívesen dolgozunk francia, spanyol, amerikai, ír partnerekkel. Három itt készült filmet nomináltak Oscar-díjra, A vörös teknőst, a Chico és Ritát és a Kells titkát. A koprodukciós munkákkal tudtuk áthidalni a finanszírozási nehézségeinket.
A folyamatban lévő munkák között szerepel a Magyar szentek vallomásai című sorozat.
Az Árpád-házi uralkodók idején még nem léteztek reformált egyházak. Így nincs abban semmi furcsa, hogy a filmes múltú Békési Sándor református teológus, egyetemi tanár, lelkész rendezi és tervezi az ismeretterjesztő sorozatot. Eddig az első három 7-10 perces epizódra kaptunk támogatást, Szent István, Szent László és Szent Margit életét mutatjuk be, a munkálatok ebben a félévben elkezdődnek. Többen, akik a Toldiból felszabadulnak, sorra bekapcsolódnak.
Többször hangoztatta, hogy a nehézségek kreatívvá teszik az embert.
Már 49 évvel ezelőtt is bíztam abban, hogy a stúdió körül szellemi műhely alakul. Ez nagyrészt meg is valósult, például nemzetközi ösztöndíjrendszert hoztunk létre, hogy a világ animációs szakmája idetaláljon és a mi munkatársaink is eljussanak fontos alkotóközösségekhez. Nagyobb léptékben: 1985-ben létrehoztuk a KAFF-ot, a Kecskeméti Animációs Film Fesztivált (kezdetben Kecskeméti Animációs Filmszemle). Ez az animáció egyik legjelentősebb nemzetközi mustrája, 2019-ben Afrika animációs filmművészete volt a díszvendég. Most, hogy a 2021-es fesztiválra készülünk, a kanadai kollégák meghívását intézzük. Kanadában nagyon erős az animációs filmkészítés. Webshopot működtetünk, a Magyar népmesék sorozat jellegzetes figuráival díszített tárgyak kaphatók. Látogatható üzemként is működünk, tavaly több mint ötezren kerestek föl a stúdiót.
Ha lehetne három kívánsága, mint a mesékben, mik lennének azok?
Az első: a Kecskemétfilm hosszú távon életképes legyen. A második: valósuljon végre meg az Animációs Múzeum. Hosszú évek óta fáradozom ezen, most látok rá esélyt, hogy létre is jön a kecskeméti Neumann János Egyetem campusán, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel együttműködésben. A két egyetem összekapcsolódásával egy kulcskérdés is megoldódna. Magyarországon sehol sincs animátorképzés, pedig ők meghatározó figurák a szakmában. A harmadik kívánság a családomat érinti, a gyerekeim boldoguljanak, leljék örömüket a hivatásukban.
Névjegy:
Mikulás Ferenc 1940. augusztus 17-én született Kaposváron.
1971-ben a budapesti Pannónia Filmstúdió filiáléja, az akkor újonnan alapított Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetőjévé nevezték ki. Idővel a legkitűnőbb rajzolókat, rendezőket és „társművészeket” vonzó vállalat annyira sikeres lett, hogy munkatársainak megérte saját vállalkozásként – az önkormányzattal összefogva – működtetni. Így jött létre a Kecskemétfilm Kft. 1993-ban.
A stúdióban készült filmek és rendezőik több mint 80 jelentős nemzetközi fesztiválon kaptak díjat. A kecskeméti alkotásokat a világ számos országában ismerik Japántól Kanadáig, Ausztráliától Finnországig.
Mikulás Ferenc 1995-től a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója. A rendezvényt a világ 10 legjobb animációs fesztiválja között tartják számon.
A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje, Balázs Béla-díj, Magyar Örökség díj, a Raoul Wallenberg-díj kitüntetettje, Bács-Kiskun Megye Prima díjasa, Kecskemét díszpolgára. 2016-ban Prima Primissima díjban részesült.
Nyitókép: Mikulás Ferenc, fotó: MTI
