Mikulás Ferenc három kívánsága

Térképészként érkezett Kecskemétre, ahol a
Radó Gyula vezette Bács megyei Filmstúdióban szeretett bele a filmezésbe.
Hamarosan saját útra tért, az animációs filmkészítés vált szenvedélyévé. A
létrehozott rajzfilmstúdió 1993 óta mint Kecskemétfilm Kft. ismert, ahol ez idő
szerint több jelentős projekt munkálatai folynak.

A Városi legendák második sorozatára, újabb 10 epizódra pályáztunk és kaptunk pénzt. Hogy harmadik széria lesz-e, azt nem tudom, amint azt sem, hogy az animációs filmek finanszírozása hogyan alakul. A Nemzeti Filmintézet megalakulásakor Káel Csaba kijelentette, hogy az animációs filmkészítés nagyobb megbecsülést érdemelne. Ennek nyomát egyelőre nem tapasztaltuk. A legutóbbi pályázat kiíráskor a szakma akkora összegre pályázhatott (90 millió Ft), amennyi egy, azaz egy játékfilm gyártási költsége. 

Ma talán a legfontosabb projektjük Arany
János Toldijának animációs változata.

A 12 epizódot az év végéig kell befejeznünk és közben készülünk az egész estés filmverzió előkészítésére. A koronavírus-járvány nem vetette vissza a rajzolók munkáját, az otthoni számítógépeken folyamatosan kommunikáltunk, mellettük a tableteken rajzoltak a munkatársak. A zenei felvételekkel (Selmeczi György munkája) kicsit megcsúsztunk, azokat nem lehetett otthon megcsinálni. A Toldi rendezője Jankovics Marcell, akihez sok évtizedes kapcsolat köt bennünket. Együtt készítettük a Magyar népmeséket, aminek epizódjait különféle időszakokban rajzolta vagy írta, rendezte vagy „szakértette”.

A Magyar népmesék YouTube-csatornáján mind a 100 rész hozzáférhető magyarul és angolul is. 150 millió fölött járnak a megtekintések, az angol partnereink dicsérik a fordítást és magukénak érzik a poénokat, a kis történetekhez hasonlókat ők is ismernek a saját hagyományukban. Ez is igazolja: az európai kultúrkör szálai, a vándormotívumok közösek. Azt gondoltuk, érdemes keletre nézni, kínai fordítást is tervezünk.

A mai felnőttek közül sokan nevelődtek a Magyar
népmeséken.

Igaz. Talán ennek köszönhető, hogy mi kaptuk meg a Toldi sorozat elkészítésének a lehetőségét. Szeretnénk Arany János művét közel vinni a fiatalokhoz, hiszen az eposz valójában egy fiatalember karriertörténete. Jankovics Marcell azt is felfedezte, és most ki is domborítja a filmben, mennyi humor, mennyi mulatságos szituáció rejtőzik a szövegben. 

Fontos projektjük a 13 részes Cigánymesék
sorozat, amit 3D technikával készítettek.

Nem pontosan, Horváth Mária rendező azt találta ki, hogy a rajzokat 2D-ben festik meg a kollégák, azután ráviszik a figurákra 3D-ben. Borzasztó nehéz volt a gyártási költséget összeszedni. Mindegyik epizód hiteles mesegyűjtésen alapul, az illusztrációk cigány képzőművészek munkái, a zenét autentikus, nyírségi roma zenészek játsszák. Két célunk volt a sorozattal: megmutatni a többségi társadalomnak, hogy milyen értékek lelhetők fel ebben a kultúrában, a cigányoknak pedig azt, milyen értékek birtokosai. A 3D stúdiót egyébként saját beruházásban hoztuk létre, kedvezményes hitellel, némi banki támogatással.

Az ilyen döntésekhez szabadság és bizalom kellett, amit úgy teremtettünk meg, hogy 1993-ban 35 munkatársammal, akikkel 1971-ben nulláról indultunk, megvásároltuk az állami vagyonrész 63 százalékát, és megalakítottuk a Kecskemétfilm Kft.-t. Most a stúdió nagyrészt magántulajdon, nem az enyém, hanem sok emberé. A nagy privatizációs láz idején amerikaiak is szerettek volna befektetni a stúdióba, de láttuk az intő példát: a MAFILM 2-es telepét ledózerolták az új tulajdonosok, helyén buszpályaudvar van, a Pasaréti stúdió területén lakópark áll. Önállóan, szolgáltatóként szívesen dolgozunk francia, spanyol, amerikai, ír partnerekkel. Három itt készült filmet nomináltak Oscar-díjra, A vörös teknőst, a Chico és Ritát és a Kells titkát. A koprodukciós munkákkal tudtuk áthidalni a finanszírozási nehézségeinket.

A folyamatban lévő munkák között szerepel
a Magyar szentek vallomásai című sorozat.

Az Árpád-házi uralkodók idején még nem léteztek
reformált egyházak. Így nincs abban semmi furcsa, hogy a filmes múltú Békési
Sándor református teológus, egyetemi tanár, lelkész rendezi és tervezi az
ismeretterjesztő sorozatot. Eddig az első három 7-10 perces epizódra kaptunk
támogatást, Szent István, Szent László és Szent Margit életét mutatjuk be, a
munkálatok ebben a félévben elkezdődnek. Többen, akik a Toldiból
felszabadulnak, sorra bekapcsolódnak.

Többször hangoztatta, hogy a nehézségek
kreatívvá teszik az embert.

Már 49 évvel ezelőtt is bíztam abban, hogy a stúdió körül szellemi műhely alakul. Ez nagyrészt meg is valósult, például nemzetközi ösztöndíjrendszert hoztunk létre, hogy a világ animációs szakmája idetaláljon és a mi munkatársaink is eljussanak fontos alkotóközösségekhez. Nagyobb léptékben: 1985-ben létrehoztuk a KAFF-ot, a Kecskeméti Animációs Film Fesztivált (kezdetben Kecskeméti Animációs Filmszemle). Ez az animáció egyik legjelentősebb nemzetközi mustrája, 2019-ben Afrika animációs filmművészete volt a díszvendég. Most, hogy a 2021-es fesztiválra készülünk, a kanadai kollégák meghívását intézzük. Kanadában nagyon erős az animációs filmkészítés. Webshopot működtetünk, a Magyar népmesék sorozat jellegzetes figuráival díszített tárgyak kaphatók. Látogatható üzemként is működünk, tavaly több mint ötezren kerestek föl a stúdiót.

Ha lehetne három kívánsága, mint a mesékben, mik lennének azok?

Az első: a Kecskemétfilm hosszú távon életképes legyen. A második: valósuljon végre meg az Animációs Múzeum. Hosszú évek óta fáradozom ezen, most látok rá esélyt, hogy létre is jön a kecskeméti Neumann János Egyetem campusán, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel együttműködésben. A két egyetem összekapcsolódásával egy kulcskérdés is megoldódna. Magyarországon sehol sincs animátorképzés, pedig ők meghatározó figurák a szakmában. A harmadik kívánság a családomat érinti, a gyerekeim boldoguljanak, leljék örömüket a hivatásukban. 

Nyitókép: Mikulás Ferenc, fotó: MTI