20250325_Bartók-Pásztory-díjátadó_fotó_Erdős_Dénes_web (21).jpg

Miller Lajos és Kecskés D. Balázs kapta idén a Bartók–Pásztory-díjat

A kuratórium 2025-ben Miller Lajos operaénekesnek és Kecskés D. Balázs zeneszerzőnek ítélte a Bartók–Pásztory-díjat, az átadóünnepséget a hagyománynak megfelelően március 25-én tartották a Zeneakadémián.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben Bartók Béla születésnapján hozza nyilvánosságra az adott évben Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész – egy előadóművész és egy komponista – nevét. Az elismerést a zongoraművész-zeneszerző özvegye, Pásztory Ditta alapította végrendeletében, ennek alapján odaítéléséről az egyetem oktatóiból álló kuratórium dönt. A kitüntetést 1984 óta minden esztendőben olyan, kimagasló tevékenységet végző magyar művészek kaphatják meg, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez, valamint a bartóki szellemiség megőrzéséhez.

Dr. Kutnyánszky Csaba rektorhelyettes köszöntője után Medveczky Ádám karmester, a Zeneakadémia címzetes egyetemi tanára mondta el laudációját Miller Lajosról. „A hatvanas évek második felében a Zeneakadémia nagyszerű énekesgenerációt bocsátott útjára, köztük Miller Lajost, operairodalmunk kimagasló egyéniségét, zenekultúránk jelentős képviselőjét” – idézte fel a díjazott pályakezdését. „Közösen indult pályánkon sokat szerepeltünk együtt. Fantasztikus hang tulajdonosa, hősbariton, amely modulatív készségével és zenei színérzékenységével minden stílusban élményt ad. Így fér meg egymás mellett Simon Boccanegra, a Tosca Scarpiája vagy a Tannhäuser Wolframja. Csodálatosan egyesíti hangjában a zenét és a magyar művek szépségét” – hangsúlyozta. Arról is megemlékezett, hogy Miller Lajos világjáró művész, kiváló dalénekes, emellett szívesen és előszeretettel énekelt kortárs műveket, köztük Ránki, Szokolay és Petrovics operáit. „Az utóbbi években koncerteket szervezett a Kárpát-medencében, különösen a magyar nemzeti zene virágoskertjéből” – tette hozzá.

„Kecskés D. Balázs művei a hallgatóság képzeletét olyan zenei térbe hívják, ahol a legkülönfélébb világok találkoznak és ütköznek össze. Szent Ágoston és Nietzsche, Schubert és Katy Perry, Bach és Meredith Monk egyaránt inspirálják” – írta a másik díjazottról szóló méltatásában Bella Máté zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója. Mint hozzátette, Kecskés D. Balázs tanári munkája során élő kapcsolatot ápol a zenetörténet klasszikusaival, miközben diákjaival a legújabb kortárs technikák mélységeibe is elmerül. „A zenét tágabb kulturális összefüggéseiben vizsgálja: kutatásai az elektronika és a mesterséges intelligencia klasszikus zenében betöltött szerepétől egészen a popszámok és Schubert-dalok összehasonlításáig terjednek. Zenei invenciójának alapjai a tonális gondolkodásból erednek, ugyanakkor műveiben folyton újabb és újabb összefüggések után kutat. Alkotásait mindig egyfajta szakralitás hatja át, amely a hallgatót a művészet mélyebb megéléséhez segíti hozzá. A 21. századi kortárs magyar komolyzene ifjú titánja, aki intellektuálisan és intuitívan is képes hatni a mindenkori közönségére” – tette hozzá.

Miller Lajos, a Nemzet Művésze címmel és Kossuth-díjjal is kitüntetett operaénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte dr. Sipos Jenő tanítványaként, 1968-ban diplomázott. Ezután szerződtette a Magyar Állami Operaház; nemzetközi hírnevéhez rangos külföldi versenygyőzelmek is hozzájárultak. Rendszeres meghívásokat kapott Münchenbe, Bécsbe, a milánói Scalába, Bonnba, Berlinbe, Hamburgba, Sienába, Firenzébe, Palermóba, Bolognába. A Római Operaházban éveken keresztül az évadnyitó premierek baritonistája volt. A ’80-as években több fellépése volt Amerikában, többek közt a New York-i Metropolitan Operában, Houstonban, Washingtonban, Buenos Airesben, de fellépett még Chilében és Venezuelában is. Repertoárjának gerincét Verdi bariton főszerepei alkotják, de sikerrel szerepelt Puccini, Donizetti, Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov, Prokofjev és Wagner műveiben is. Olyan világhírű karmesterekkel dolgozott, mint Ferencsik János, Zubin Mehta, Ozava Szeidzsi, Claudio Abbado, Lamberto Gardelli és Giuseppe Patanè. Összesen 24 ország 74 városának opera-, illetve koncertszínpadán lépett fel.

Kecskés D. Balázs Junior Prima díjas, Artisjus-díjas és kétszeres Istvánffy Benedek-díjas komponista, a Zeneakadémia oktatója, a magyar zenei élet kiemelkedő alkotója. Zeneszerzés-tanulmányait 2007-ben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte, Fekete Győr István osztályában. 2011-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol Vajda János növendéke volt, továbbá fél évet töltött a firenzei Luigi Cherubini Konzervatóriumban Paolo Furlani hallgatójaként. Részt vett olyan nemzetközileg elismert zeneszerzők mesterkurzusain, mint Magnus Lindberg, Georges Aperghis, Heinz Holliger, Eötvös Péter és David Lang. A Zeneakadémia doktori iskolájában 2023-ban szerzett DLA fokozatot. A Zeneakadémián főtárgyat oktat, emellett barokk és bécsi klasszikus kompozíciós technikákat, illetve kortárs zenei elemzést is tanít. Műveit olyan rangos együttesek és zenekarok tűzték műsorra, mint a Helsinki Chamber Choir, a NeoQuartet, az észt Collegium Musicale Kamarakórus, a Holland Filharmonikus Zenekar, az Ars Nova Ensemble, a Győri Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Rádió Énekkara és Zenekara, a San Francisco Choral Artist, valamint a Budapesti Vonósok. Tagja a Magyar Zeneszerzők Egyesületének, az Artisjus Komolyzenei Szerzői Véleményező Bizottságának és a Studio 5 alkotócsoportnak.

Ez is érdekelheti

Szerencsés fajta vagyunk mi, muzsikusok

Negyven éve, 1984. június 12-én halt meg Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas karmester, a magyar és a nemzetközi zenei élet kiemelkedő egyénisége, aki több mint három évtizedig volt a Magyar Állami Hangversenyzenekar – a mai Nemzeti Filharmonikusok jogelődje – fő-zeneigazgatója.

„A bartóki zenében benne van az egész univerzum” – Fried Péter Bartók–Pásztory-díjat vett át

Több mint egy Bartók–Pásztory-díj birtokosa. Furcsán hangzik, mégis igaz, mert korábban már 1992-ben a Magyar Állami Operaház magánénekesi társulata és énekkara részesült az elismerésben. Fried Péter akkor még csak öt esztendeje volt az Operaház magánénekese. Idén azonban személyesen a Liszt-díjas operaénekest jutalmazták, hiszen „kimagasló művészeti tevékenységével hozzájárult a hazai zenekultúra fejlődéséhez és a bartóki szellemi örökség továbbviteléhez”.

Fried Péter és Virágh András Gábor kapta idén a Bartók–Pásztory-díjat

A kuratórium 2022-ben Fried Péter operaénekesnek és Virágh András Gábor zeneszerző-orgonaművésznek ítélte a Bartók–Pásztory-díjat.