A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) kiállítását a főváros létrejöttének 150. évfordulója alkalmából rendezték meg. A tárlat 170 terven, maketten, fotón és videón keresztül érzékelteti, hogy milyen lehetett volna a város – hangsúlyozta Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója a szerdai sajtóbejáráson.
Jórészt a múzeum gyűjteményéből, kisebb részt magángyűjteményekből mutat be a kiállítás olyan városképeket és épületeket – a századfordulótól a 2000-es évekig –, amelyek csak a tervezőasztalon léteztek, de különleges értékkel bírnak. Neves építészek, például Gregersen Hugó, Rimanóczy Gyula, Ybl Miklós vagy Magyar Péter terveit láthatja a közönség.
Kovács Dániel muzeológus, kurátor a sajtóbejáráson elmondta, tematikusan csoportba állították a terveket az alapján, hogy az elképzelések meghiúsulását milyen tényezők befolyásolták. Így alakult ki a történelem, a környezet, a társadalom, a művészet vagy a divat kiállítási csoport.
Az első teremben installáció fogadja a látogatókat, itt hét helyszínt lehet bejárni virtuális utazáson keresztül, 3D videó segítségével, amely megmutatja, hogy milyen lett volna a városkép, ha létrejönnek az épületek. Látható köztük a több mint 150 méter magas toronyház, amelyet Gregersen Hugó a Deák téri Anker-palota szomszédságában képzelt el az 1920-as években, valamint Magyar Péter és Lázár Antal gyalogos hídjai 1993-ból, a Gellért-hegyre készült 1935-ös Luxus szálloda vagy Schaeffer Ferenc Duna-korzóra tervezett négy magasháza az 1960-as évek közepéről és a francia tervező, Michel Macary toronyháza, amely a Népstadion mellett állt volna.
Kovács Dániel ismertetése szerint a Hogyan lesz egy terv sosem volt című rész különböző építészeti tervek fajtáit veszi sorra: a vázlattól, a diploma- és pályázati terveken keresztül az engedélyezési és kivitelezési tervig. Azt mondta, sok építészeti elképzelés nem azért jön létre, hogy megvalósuljon, hanem hogy valami mást mutasson meg. Akár az alkotó tehetségét, hozzáértését, vagy a már meglévő terekkel kapcsolatban más variációt kínáljon. Itt láthatók kézi tusrajzok, terv- és makettfotók és egy akvarell is. Kiderül, hogy milyen lett volna a Deák Ferenc tér, ha az 1950-es években felépül a Nemzeti Színház, de látható Gerlóczy Gedeonnak a Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnokhoz készült 1938-as ötlete is.
Kovács Dániel hangsúlyozta: a II. világháború után sok építész ábrándozott arról, hogy miként lehetne újjáépíteni Budapestet. Közülük a történelem csoportban látható Vákár Tibornak a Gellért fürdő kibővítésére készült 1946-os terve, amelynek megvalósítására akkoriban nem lett volna pénze a fővárosnak. Több tervet fiókokba helyeztek el, az egyikben Olgyay Viktor és Olgyay Aladár híres építész ikerpár elképzelése látható Észak-Pest beépítésére 1945-ből. Ybl Miklós 1886-os, a királyi palota bővítésére vonatkozó ötlete, amely látható a kiállításon is, az építész halála miatt hiúsult meg, így végül Hauszmann Alajos elképzelése valósulhatott meg.
Több elképzelést is kiállítottak a Nemzeti Színház épületének megvalósítására, köztük 1965–66-os ötleteket, valamint a 1996-os nyertes pályázatot, Bán Ferenc tervét is. A Déli-pályaudvar, Budapest metrótervei, valamint Tálos Gyula utópisztikus városvíziói mellett Istvánffy Mária 1972-es, a Kelenföldre tervezett mozgó pályaudvara is szerepel a kiállításon. Zalotay Elemér öt méter hosszú pauszrajza a Csillaghegyi szalagházhoz, valamint Rónay Kazimir 1911-es nyilvános telefonfülkéről alkotott elképzelése is helyet kapott a meg nem valósult ötletek között.
A kiállítás 2024. január 14-ig látogatható a Pesti Vigadóban.
Nyitóképen a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Sosemvolt Budapest – Tervek, álmok, víziók a főváros építészetének 150 évéből című új kiállítása a Pesti Vigadóban 2023. november 15-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI
