Mindegyikbe próbáltunk egy kis egyediséget csempészni

Miért pályáztatok a Cseh Tamás Programba? Honnan értesültetek a felhívásról?

A Cseh Tamás Programot egy nagyon kedves székesfehérvári ismerősünk ajánlotta, és miután megnéztük, miről is van szó, belevágtunk. Jó ötletnek gondoltuk, mivel a fiatalok számára különösen fontos a zene, és általában nyitottak a kezdő zenekarok felé.

Milyen új tapasztalatokkal gazdagodtatok a program kapcsán?

Az elején egy kicsit törtük a fejünket, hogyan kezdjünk bele, mert nagyon sok olyan zenekar volt, akiknek még nem voltak kész számai, vagy csak olyan demóik, amiket még nem akartak kiadni a kezük közül. Ez egy kicsit megnehezítette a dolgot, ezért először azokkal a bandákkal kezdtünk el foglalkozni, akik már rendelkeztek néhány dallal. Nagyon jó tapasztalat volt, már csak azért is, mert szerintem a rádiókban még mindig kevés olyan interjú van, amelyben maguk az alkotók szólalnak meg. Ez eléggé színesítette a műsort. Sok olyan zenekar van egyébként, akik nem nagyon állnak szóba kisebb rádiókkal, csak az országosakkal. Jelen esetben azonban nagyon közvetlenek voltak a zenészek, érdekes dolgokat tudtunk meg tőlük. Minden formáció egyedi volt, és más-más fontos dolgokat emelt ki.

Balog Péter és Szárneczky Fanni, a nyertes műsor készítői

Mennyire jelentett az kihívást, hogy eddig teljesen ismeretlen zenekarokat mutassatok be?

A mi rádiónkban diákok a műsorvezetők, főként a középiskolás korosztály, akik ebben élnek. A kihívás nem az volt, hogy kitaláljuk, hogyan épüljön fel a műsor és mit kérdezzünk tőlünk, inkább az, hogy mindegyikbe próbáltunk egy kis egyediséget csempészni. Amikor mondjuk a slam poetry zenekarokkal foglalkoztunk, akkor a műfajt is bemutattuk, vagy ikonikus személyiségeket tenni az adásba, akik valamilyen formában kapcsolódhattak a témához. Igazán jó élmény volt!

Milyen visszajelzés érkezett a hallgatóságtól?

Abszolút jók voltak a visszajelzések, sokan dicsérték a zenét. Volt például néhány olyan zenekar, akik folk, illetve jazz zenét játszottak, ami nem annyira illik bele a mi palettánkba, mégis színesítésként nagyon jól szólt az adásban. Igazán igényes zenét játszanak, és azóta figyelgetjük is őket.

A 2015-ös Tehetségkutató Diákmédia Pályázaton pedig 1. helyezést értetek el a Kúl című támogatott adásotokkal, amelyben a Sky Fanatic is helyett kapott. Mit gondoltok, miért lehetett ennyire sikeres?

Ez egy reggae és ska zenével foglalkozó adás volt, amelyben éppen a program által szintén támogatott Sky Fanatic zenekar szerepelt. A reggae alapvetően egy vidám műfaj, az adás pedig télen volt, így biztosan már ettől is mindenkinek jobb kedve lett. A diákjaink pedig nagyon ügyesen összerakták a műsort, mert nem csak egy zenekarról szólt, hanem magát a stílust, és annak híres alakjait is bemutatták, mint például Bob Marley.

Az idei turnus lezárultával is fogjátok majd követni a nyerteseket?

Mindenképpen, és nagyon-nagyon remélem, hogy ez adott számukra egy olyan lökést, amely által sokkal jobban tudnak érvényesülni a magyar, vagy akár a külföldi piacon. Mint említettem is, nem minden fér bele feltétlenül a profilunkba, míg mások teljesen. Ilyen például a Margaret Island, tőlük a mai napig játszunk. Néhányukat úgy megszerettük, hogy a közösségi oldalakon is folyamatosan követjük őket.

Balog Péter és Szárneczky Fanni, a nyertes műsor készítői

Akkor személyes kedvenceitek is lettek?

Igen, közelebbi kapcsolatba kerültünk például a Lóci játszikkal. Ez egy elég vicces történet volt, nyáron, amikor a FEZEN Fesztiválra jöttek, felhívott a frontember, hogy szállás kéne nekik Székesfehérváron, és nem tudta, kinek szóljon. Így a mi segítségünket kérte, hogy próbáljunk valamit ajánlani. Velük többször is beszéltünk egyébként, mert volt egy olyan projektünk, amelyben végigkövettük egy dal születését, az ötletmorzsáktól kezdve egészen a hangszerelésig, a stúdióig és a videoklipig. Személyes barátságok is kötődtek, a műsor nagyon jól beilleszkedett a rádió és a diákok életébe.

Hogyan lehet hozzátok diákként bekerülni műsorvezetőnek?

Mi bárkit befogadunk. Általában Székesfehérvárról, illetve a fejér megyei régióból jönnek hozzánk általános -, illetve középiskolások, de arra is volt példa, hogy egyetemisták érkeztek önkénteskedni. Azt valljuk, hogy mindegy, ha valaki egy kicsit beszédhibás vagy azt gondolja magáról, hogy nem jó a hangja. Igyekszünk mindenkit támogatni, és eddig még nem volt olyan, hogy valaki ne találta volna meg a maga feladatát.

Arra is találni példát, hogy valaki nálatok kezdte el a rádiózást, és később a pályán maradt?

Vannak olyan példáink, akik tőlünk kikerülve már a média területén tevékenykednek. Idén vagyunk öt évesek, így ők most végeztek a főiskolán. Azt gondolom, hogy a fő feladatunk elsősorban nem az, hogy rádiós műsorvezetőket képezzünk, sokkal inkább az, hogy a diákokat megtanítjuk kommunikálni és az adásokra felkészülni. A munkával felelősség is jár. Ha az iskolában nem készül, akkor kap egy egyest, viszont ha itt valaki elvállal valamit és nem csinálja meg, akkor nincsen adás. Ez egy kicsit betekintés számukra a felnőttek világába, másrészből pedig a kommunikációs készségeiket is fejleszti. Legyen szó egy feleletről, az érettségiről, egy egyetemi prezentációról vagy éppen egy állásinterjúról. Mindemellett elmondhatom, hogy egy nagyon jó közösség vagyunk! Jelenleg 60-an vagyunk a rádióban, de sokan akkor is bejönnek hozzánk, hogy együtt legyenek, ha éppen nincsen stúdióidejük.