Minden, amit a tűzifáról tudni érdemes

Az erdő a bölcsőtől a koporsóig végigkísérte a parasztember mindennapi életét. A Petőfi Akadémia e heti epizódjának témája: a tűzifa.

A nagyüzemi fakitermelés már a 18. században megjelent. Favágónak a szegényebb paraszti rétegek álltak, a fogattal rendelkező kisbirtokosok pedig a fa fuvarozását vállalták. A favágás fortélyait a fiúgyermekek apjuktól tanulták. 13–14 éves koruktól jártak az erdőre, először mint vízhordók és gallyazók.

„Régen minden egyes munkafolyamat meghatározott időhöz volt kötve, még a fakivágás napját is megjelölték. Az épületfának felhasznált fenyőket fogyó holddal volt érdemes vágni, mert a népi tapasztalat azt mutatta, hogy tartósabb lesz a faanyag” – mondta el Boros Attila erdész.

A régi idők emberei a fakitermelés során mindent felhasználtak, nem hagytak hulladékot. Vajon miből készült a kosár, a kerítés, mi került a sparheltbe, és mi volt alkalmas akár épületfának is? Hogyan viselkednek az egyes fafajták? Ezekre a kérdésekre is választ ad a Petőfi Akadémia legfrissebb epizódja.

Ez is érdekelheti

Savanyú jóbarátunk, az almaecet

A kultúrtörténet legrégebbi és legismertebb gyümölcstermő fája az alma, gyümölcsének felhasználása pedig rendkívül sokrétű. A Petőfi Akadémia harmadik epizódjában az almaecet készítését ismerhetjük meg.

A kovász legyen veletek

Ősidők óta velünk van, mégis egy pandémia kellett hozzá, hogy újra felfedezzük magunknak. Három összetevő szükséges hozzá: víz, liszt és egy nagy adag gondoskodás. A Petőfi Akadémia második epizódjának témája: a kovász.