Juronics Tamás művészeti vezető szerint mindez komolyan igénybe veszi az együttes munkabírását és erejét. „Akkor tud az ember sok előadást játszani, ha van nézői, meghívói kereslet. Esetünkben erre nincs jobb bizonyíték annál, mint hogy a rendkívül magas előadásszámot úgy szegedi, budapesti, mint más magyar vagy külföldi fellépések esetében telt házzal teljesítjük. A repertoárunk számos darabját játszva 60 ezer fölötti nézőhöz tudtunk szólni. Ilyen nézettség nagy társulattal bíró színháznak is büszkeség lehetne! Kicsi költségvetésből, kevés támogatással tudjuk mindezt megteremteni, ezért fontos számunkra a forgalmazás. Hasonló bevételek nélkül nem tudnánk működni, új produkciókat létrehozni. Egy társulat piaci megítéléséből, illetve a támogatás szempontjából nem lehet kihagyni annak megjelenési súlyát.”
Echéry-Pataki Andrást – a társulat működési feltételeit figyelembe véve – az előadások, a turnék megvalósításának anyagi része foglalkoztatja. Mint említette: a kulturális élet, ezen belül a szakma finanszírozásának átalakulásából adódó kiszámíthatatlanság bizonytalan helyzetet jelent számukra.
„Egyszerre több tervben kell gondolkodnunk, de miután a munkánk hosszú távra előre betervezetten, lekötötten zajlik, ez rendkívül nehézkes. Várjuk a döntéseket, amelyek kiszámíthatóvá tudják tenni a következő időszak anyagi tervezését. Emellett folytatnunk kell a minket fémjelző szakmai színvonal fenntartását.”
A társulat Carmina burana című produkciójával az augusztus huszadika köré szervezett országos ünnepi programsorozatok kiemelt vendégeként három fesztiválmeghívásnak tett eleget. Juronics Tamás nagy örömére – aki egyébként a tóváros szülötte – darabja elsőként az idén indult Tatai Szabadtéri Játékok záróeseményén aratott nagy sikert. Majd másnap, a Kulturális és Innovációs Minisztérium által támogatott 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat részeként Sopronban léptek fel. Debrecenben pedig a nyári programsorozat záróakkordjaként a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon csendültek fel Carl Orff dallamai.
Hangsúlyt kapnak a mesék ebben a félévben, a magas előadásszám többek között a dupla gyerek-, illetve családi előadásoknak is köszönhető. Szegedet követően a Müpában is jön a Hamupipőke, a télhez közeledve pedig a Diótörőé lesz a főszerep. „12 éve játsszuk Csajkovszkij klasszikus mesebalettjét, ezért eljött az ideje, hogy formailag teljesen megújuljon. Új díszletet és jelmezt kap, valamint a történet is eddig nem látott jelenetekkel bővül, a gyerekek mellett az őket kísérő felnőttek vizuális igényeit is kiszolgálva.” Juronics Tamás azt is elárulta, hogy repertoárjuk két húzódarabja, a Carmina burana és a Fekete hattyú mellett a Vadakat, a Bolerót és a Bernarda Alba házát is továbbjátsszák. A program sűrűsége miatt a nézők másik nagy kedvence, a Lear január végén kerül vissza a színpadra. „Azért sem akarjuk elhagyni ezt a darabot, mert remek szerepeket tartogat a táncművészeink számára. Fantasztikus a csapatunk, melynek tagjai mind tánctechnikai tudásban, mind szerepalakításban különleges képességekkel bírnak. Változás, hogy Desirée Bazzani távozott tőlünk, valamint sok-sok év után sajnálatunkra Bocsi Petra abbahagyta a táncot, de ő mint marketingmenedzser továbbra is erősít minket. Két új tagunk lesz: Chiara Gionti a Fekete hattyúban már áprilisban csatlakozott hozzánk, és májusban remekül vette át a Müpában játszott Hamupipőke címszerepét. Előadói habitusa, spicctechnikája, színpadi jelenléte is kifejezetten örömteli a számunkra. A Táncművészeti Egyetem frissen végzett növendéke, Csató Málna szintén társulatunk tagja lett. Fontosnak éreztem az egyetem végzős növendékei közül választani valakit, akinek ily módon lehetősége nyílt azonnal csatlakozni hozzánk, elkezdeni a munkát és abba az irányba fejlődni, amelyet társulatunk képvisel. Már a koncertvizsgán meggyőződtem arról, hogy Málna kimagasló képességű táncos.”
Napra lebontva garantáltak a társulat turnéi, melyet belga menedzserük, a Ballets.be cég tulajdonosa irányít. Didier Durieux és a Szegedi Kortárs Balett hosszú távú együttműködése évekkel ezelőtt kezdődött és töretlenül halad előre. Az egyeztetések már a 2025-ös őszi bemutatóról folynak: a Jelenetek a házasságról Bergman után szabadon, Juronics Tamás koreográfiájában lesz látható, ezt először tavasszal mutatják be Szegeden. Echéry-Pataki András elmondta, hogy egy másik nagyszabású élő zenekaros produkcióról is tárgyalnak, ehhez hazai és nemzetközi partnereket keresnek, valamint Szegedet testvérvárosként szeretnék bevonni. „Október végén Franciaországba indulunk, két hétig Párizsban a Le 13ème Art Színházban lépünk fel, ami külföldi brandépítésünk fontos állomása. Óriási kihívás, hiszen Párizsban még soha nem játszottunk. Kulturálisan rendkívül színes város, ahol első megjelenőként nem kis feladat a társulatra irányítani a figyelmet. Két produkciót viszünk: a Carmina buranát és a Fekete hattyút, mindkettőt hat-hat előadásban. A Diótörő hazai bemutatója után november második felében visszautazunk Helsinkibe a Savoy Színházba, és a tavalyi vendégszereplésünkön bemutatott Carmina burana után most a Fekete hattyút adjuk elő. Innen haza sem jövünk, hanem rögtön Brüsszelbe utazunk tovább, ahol tavaly szintén várakozáson felül teljesített a társulat, ezért oda is szívesen hívtak minket vissza. A Cirque Royalba, ahová már szinte hazajárunk, három produkciót viszünk: a Carmina buranát, a Fekete hattyút és újdonságként a Diótörőt, mindegyiket két alkalommal adjuk elő. Komoly nemzetközi kihívás mesebalettel fellépni. Hosszú távú terveink részeként egy addíciós programot készítünk elő. A brüsszeli Liszt Intézettel közösen szakmai napot szervezünk november 25-re. Ennek keretein belül a társulat művészeti vezetője, Juronics Tamás Bianca Jeremias jelmeztervezővel pódiumbeszélgetésen vesz részt, ezzel egy időben darabjainkból díszlet-jelmez kiállítás nyílik. Ezzel még szorosabbra fűzzük a már amúgy is jól működő kapcsolatot a hazai kultúrintézettel, és a jövőre nézve további programokat tervezünk a belgiumi előadásainkhoz kapcsolódóan.”
A Jelenetek a házasságról kapcsán Juronics Tamás úgy fogalmazott, hogy mindig foglalkoznak fontos témákkal, amelyek találkoznak a nézők gondolataival. Témaválasztásukban emberi és érzelmi viszonyrendszereket vizsgálnak, amelyek hatnak a nézőkre. „A házasság a 21. század egyik legfeszítőbb és legtöbb kérdést felvető témája. Minden családot érint, nincs, aki ne lenne ezzel valamilyen viszonyban. Keresi a helyét az intézmény, számtalan drámával bír, szóval ideális színházi anyag, mert sokoldalú és intenzív érzelmi hullámvasútra tudja felültetni a nézőket. Több történeti szál fut majd a darabban, aktuális társadalmi kérdéseket felvetve.”
Juronics Tamás azzal zárta a beszámolót, hogy úgy véli, beérett munkájuk gyümölcse.
„Sikerünk titka, hogy történeteket mondunk el, karaktereket hozunk létre, és ezek által magas szintű táncos és színészi karakterformáló képesség tud kibontakozni. Erős színházi nyelven fogalmazok, ami akár itthon, akár külföldön pozitív visszajelzést kap, létjogosultsággal bír. Sok munkával teli, de kiegyenlített pályán vagyunk, ahol örülünk, hogy sokat játszunk és sokan néznek minket.”
