Johannes Vermeer festményeiből nyílik kiállítás pénteken az amszterdami Rijksmuseumban. A 17. századi németalföldi mester eddigi legteljesebb életműtárlatán 28 képét láthatja a közönség.

A Delftben élő, és nagyon korán, 43 évesen elhunyt Vermeer lassan dolgozott, a művészettörténészek szerint mindössze 37 képet festett. Teljes életművének nagyjából a kétharmadát láthatja a közönség az amszterdami tárlaton.

Vermeerről nagyon keveset lehetett tudni, ezzel érdemelte ki a „Delft szfinxe” elnevezést is.

Nem hagyott hátra leveleket vagy naplót, nincs ismert portré sem róla. A kiállításhoz végzett kutatások azonban tovább bővítették a munkásságával kapcsolatos ismereteket.

Taco Dibbits, a Rijksmuseum igazgatója elmondta, hogy a nagy családban élő Vermeer nemcsak festett, de műkereskedőként is tevékenykedett. Képein szinte fotografikus élességgel ábrázolta a napfényben fürdő bensőséges jeleneteket. Ma is ezt a teljes összpontosítást és nyugalmat szeretjük, ami a festményekből árad – magyarázta az igazgató.


63e367dc7f57c1ba61ca39b0.jpg
Fotó: Rijksmuseum/Henk Wildschut

A kiállításhoz végzett kutatásokból Dibbits szerint többet tudtak meg a művész életéről, háztartásáról, közvetlen kapcsolatairól, megrendelőiről, de alkotásai jelentéséről is. A tárlaton a művész leghíresebb képei, a Leány gyöngy fülbevalóval (1664) és A tejeslány (1659) mellett két tájképe és több női portréja is megtekinthető.

„Vermeer festményeit nézve szembeötlő, hogy többnyire a nők a főszereplők” – mutatott rá Pieter Roelofs, a kiállítás kurátora, megemlítve, hogy Vermeernek hét lánya volt. Vermeer halála után fennmaradt egy vagyonleltár, amely művészettörténeti szempontból azért fontos, mert számos olyan tárgy szerepel rajta, amelyek a festményein is megjelennek.

A művészettörténészek és kutatók vitájának tárgya, hogy vajon Vermeer használt-e camera obscurát az alkotás folyamatában.

Annyi bizonyos, hogy a tökéletes perspektíva megalkotására törekedett. Roelofs szerint Vermeer művei lényegesen nagyobb művészi értékkel bírnak, mint amit egyszerű gyakorlattal és ügyes kézzel meg lehetett volna valósítani. A legújabb kutatások arra utalnak, hogy például A tejeslány kompozíciója többször is megváltozott. Roelofs szerint folyamatosan tökéletesítette alkotásait.

Az amszterdami kiállítás megvalósításához hét ország 14 múzeuma és magángyűjteménye adta kölcsön Vermeer-festményeit. A tárlat júniusig látogatható.

Fotó: Rijksmuseum/Henk Wildschut

Dibbits elmondta, hogy a Vermeer-kiállítást máris hatalmas érdeklődés övezi, elővételben 200 ezer jegyet váltottak rá. A múzeum a nyitvatartási idő meghosszabbítását tervezi, hogy minél többen megnézhessék a tárlatot.

Nyitókép: Johannes Vermeer Leány gyöngy fülbevalóval (1664) című festménye a Rijksmuseum kiállításán. Fotó: AFP/John Thys