?Azt szeretnénk, ha mostantól minden fájna? ? adta meg a gálaest alaphangulatát a műsorvezető, Till Attila. Az Amnesty International, azon túl, hogy független szervezetként arra törekszik, hogy az emberi jogi sérelmek megszüntetésére szóló ajánlásokat érvényesítse a hatóságoknál, kormányoknál és más döntéshozóknál, az emberi jogi jogsértések áldozatainak sorsán keresztül megpróbálja felhívni a figyelmet rendszerszintű jogsértésekre is, és hétköznapi embereket mozgósítva igyekszik javulást elérni az esetükben. Till Attila emlékeztette a közönséget az Amnesty International Levélíró Kampányára: a kezdeményezés célja minél több tiltakozó levelet küldeni olyan országok kormányainak és hatóságainak, ahol emberek vagy csoportok ellen jogsértést követtek el, hogy a figyelmet ezekre az esetekre irányítsák, és remélhetőleg valamiféle változást is érjenek el. Idén mindehhez szépirodalmi akció is kapcsolódik: a Tíz igaz történet című novelláskötet tíz történetet mutat be tíz magyar író ? Dragomán György, Gerlóczy Márton, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófi, Kiss Tibor Noé, Maros András, Tasnádi István, Parti Nagy Lajos, Simon Márton és Vámos Miklós ? interpretációjában.
A Katona József Színházban megrendezett gálaesten a 86. Ünnepi Könyvhétre megjelenő kötetből öt történetet hallgathatott meg a közönség, az eseményen jelenlévő írókkal Till Attila beszélgetett, a zenét pedig a Gourmand zenekar szolgáltatta. A rendezvény egy témába vágó fikcióval vette kezdetét: a Könyvhétre megjelenő, Valami fiatal szélhámos című kötetében található, Koronatanú című novellájának egy rövidített verzióját Forgách András olvasta fel. A történetben egy egyszerű, margitszigeti kirándulás ér kiszámíthatatlan véget: a szövevényes ügykezelés hálójából nem szabadulhat a véletlenül koronatanúvá váló tudatlan sem, akinek a bűncselekményről fogalma sem volt. Ezt követően Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója szembesítette a közönséget a (fiktív esethez nagyon hasonló) valósággal. ?Az Amnesty International olyan ügyek mellé próbál állni, amelyek esetében nem csak az illetők sorsán képes változtatni, hanem általuk meghatározott jogsértésekkel rendszerszinten is foglalkozni tud? ? mondta. A nemzetközi Amnesty-vel közösen 200 országból 3 millió 240 ezer levelet küldtek idén a kampány során, de, mint kifejtette, mindig szükségük van jóérzésű emberekre, akik munkájukat valamilyen módon támogatják.
Hatalmas sikereket tudhat maga mögött a szervezet: legutóbb azt érték el, hogy Moses Akatugbát, akit három mobiltelefon ellopásának vádjával ítéltek halálra, szabadon engedjék a nigériai börtönből. Moses történetét Maros András foglalta szépirodalmi formába: novellájának megírásakor még remény sem volt arra, hogy a fiatal férfi kegyelmet kapjon. ?A valóság rengeteg fikciós elemen megy keresztül, míg a köz értékelni tudja? ? mondta Sárközy Bence, a Libri Kiadó igazgatója. Véleménye szerint ezért is fontos az új kötet: olyan írók dolgozzák fel a megtörtént esetekről szóló szövegeket, akik maradandóvá tudják őket tenni. ?Napi szinten kellene elgondolkodnunk arról, hogy amit teszünk, az meddig jó nekünk, és mettől fáj másnak? ? fejtette ki, kifejezve a könyv másik célját: rávilágítani személyes döntéseink súlyára, következményeire is. ?Olyan zsarnokká válhatunk, amellyel komoly károkat okozhatunk?- tette hozzá.
A gálaesten öt, a kötetben megtalálható írás is elhangzott: Kemény Zsófi, Maros András, Dragomán György és Kiss Tibor Noé novelláit a Katona József Színház színészei, Fullajtár Andrea, Nagy Ervin és Vajdai Vilmos olvasták fel, Karafiáth Orsolya pedig Hallgatók című írásával a dél-afrikai terhes nők és kismamák helyzetére hívta fel a figyelmet. Az írók vagy maguk választották azt az esetet, amelyről szubjektív interpretációjukat el kívánták készíteni, vagy kapták azt: Kiss Tibor Noé, aki maga is transznemű nőként találja szemben magát a mindennapok kihívásaival, F, mint férfi című novellájában John Jeanette Solstad Rem? ügyét dolgozta fel, aki transznemű nőként él Norvégiában. John Jeanette élete folyamán számos alkalommal tapasztalt megaláztatást és hátrányos megkülönböztetést, hisz teljes nemi helyreállító beavatkozás, pszichiátriai vizsgálat és sterilizáció nélkül Norvégiában nem lehetséges a jogi nemváltoztatás.
Till Atilla az írás és a történetválasztás folyamatáról Kemény Zsófival, Vámos Miklóssal, Dragomán Györggyel, Karafiáth Orsolyával és Kiss Tibor Noéval beszélgetett. Simon Márton, aki a kötetben a Sok című novellával szerepel, a gálaest végére slammel készült. ?Minden lángban áll? ? nyitott ablakot a kisegítő iskolák mindennapjainak valóságára, ahol nem történik ugyan jogsértés, de reménytelenségük elviselhetetlen szorongásként feszül mindenkiben.
Hogyan vehetjük ki részünket a változásból? ? tette fel a kérdést Till Attila is. Sárközy Bence szerint a művelődés is egyfajta megoldás lehet. ?Több kártékony műveletlen embert ismerek, mint ahány kártékony művelt embert?- tette hozzá. Az olvasás pedig véleménye szerint még biztosan nem ártott. Valószínűleg ennek a tíz történetnek az elolvasása sem fog.
Fotók: Libri Kiadó/Németh Dániel
A novellák az Amnesty International honlapján is olvashatók: 10igaztortenet.org
