Az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban Magyarország és az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti. Cikksorozatunkban bemutatjuk azokat a magyar városokat, amelyek pályáznak a címre. Korábbi anyagunkban bepillantást engedtünk Tokaj szépségeibe, programjaiba (a cikket ITT olvashatod), majd Székesfehérvár kulturális életét (a cikket ITT olvashatod) és Győr fesztiváljait (a cikket ITT olvashatod) is bemutattuk, ezúttal pedig Egerbe kalauzoljuk el olvasóinkat annak apropóján, hogy a város pályázik a 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyerésére. Tarts velünk és ismerd meg a település színes programjait!

 

43cd08b6f6c73e23700b9b273e659bef
Fotó: eger.hu

?Eger egy kicsit minden magyar ember városa ? mindenkinek kell, hogy legyen egy egri története? ? írják a város honlapjáról letölthető programfüzetben. És valóban: Eger említése mindenkiben felidézi Gárdonyi Géza híres, Egri csillagok című regényét. A mű a törökök felett aratott 1552-es győzelmet dolgozza fel, az egri várvédők hűségét, hazaszeretetét, bátorságát. Így a város neve összeforrt a hazaszeretet, a helytállás, a kitartás és a győzelem fogalmával. De a település nem csak erről nevezetes: szokták a borok bástyájaként is emlegetni, hiszen az Egri Bikavér és az Egri Csillag hazája.

 

A történelmi, barokk belvárost ? ahogy a város honlapján olvashatjuk ? ?a XVIII. században élt nagy műveltségű egri püspökök alakították ki, kiknek igényes elképzeléseit kiváló osztrák, német, olasz származású tervezők és építőmesterek a nagyszerű egri mesteremberekkel együtt valósították meg?. Eger belvárosa olyan, mint egy kincsesdoboz, műemlékekben gazdag, és kulturális sokszínűségét érdemes bemutani szerte Európában. A város pályázik is a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címre, melynek kapcsán videót is készítettek:

 

 

A fény és a vizualitás köré szerveződik a pályázat, és ehhez kapcsolódva négy csúcseseményt terveznek 2023-ra. Ezek egyike lesz a magyar kultúra napján a nyitórendezvény és a december 13-ai fényünnepre tervezett záróprogram. Ezen kívül lesz egy tíznapos tavaszi nemzetközi filmfesztivál és egy egyhetes őszi tudományos seregszemle is. A pályázathoz készült kiadvány elolvasható ITT.

 

A pályázat kiemelt látványeleme a ?fény városa? koncepció, mely fényinstallációkkal térbeli múltidézésre invitálja majd a látogatókat. A programok keretében megnézhetjük majd a várbeli Székesegyház, a Valide Sultana (Hamam) fény-térrekonstrukcióját, a Minaret melletti egykori dzsámit, az Eger-patakban feltárt középkori fahidat és a régi lakóházakat is.

 

_U6I9257-26_eff

A tervezet szerint létrehoznának egy multifunkcionális kulturális központot, egy kreatív ipari inkubátorházat, és a jelenleg nem üzemelő Uránia Mozit hazánkban egyedülálló multimédiás élményközponttá és filmmúzeummá alakítanák át.

 

Habis László a 80 oldalas pályázat bemutatásakor, január 22-én, a magyar kultúra napján úgy fogalmazott: a város közösségfejlesztési és kulturális stratégiáján nyugvó koncepció minden eleme arról szól, hogy Egernek van mondandója Európa számára és nyitott annak kulturális sokszínűségére. Egy csaknem 60 ezres városnak kihívás európai értelemben is közismertté válni ? mondta, emlékeztetve, hogy a hevesi megyeszékhely múltja igazolja: az itt élők soha nem hátráltak meg az embert próbáló feladatoktól. A siker feltételei pedig adottak, hiszen Magyarország legnépszerűbb vidéki turisztikai célpontjaként Eger egyik legfőbb vonzereje ma is a város hagyománya és kultúrája. Az itt zajló és induló fejlesztések, valamint a pályázat előkészítése során számos szervezettel, intézménnyel és a környékbeli településekkel kötött együttműködési megállapodások pedig katalizátorai lehetnek az EKF tervezett programjainak ? tette hozzá.

 

Koltai Lajos operatőr, a nemzet művésze, a pályázat művészeti vezetője az eseményen arról beszélt: a fény a legnagyobb emberi élmények egyike, olyan varázslat, mely semmi máshoz nem fogható. Eger egyszerre történelmi hangulatú és modern városként különleges atmoszférát teremt a fény és a fényhez való viszony izgalmas és egyedi láttatásához, bemutatásához. Kifejtette: a koncepcióban két művészeti ág, a képző- és a filmművészet kap kiemelt szerepet, mivel Eger két világhírű ?fényművésze?, Kepes György és Illés György munkássága meghatározó kiindulópontja lehet a 2023-ra tervezett legfőbb helyi kulturális eseményeknek.

 

egerszinhaz
Jelenet Carlo Goldoni Két úr szolgája című komédiájából az egri Gárdonyi Géza Színházban
Fotó: MTI/Komka Péter

Koltai Lajos így ír a fény jelentőségéről a pályázathoz készült kiadványban: ?a fény adja meg a mindenség értelmét, létrehozza a sötétségből a látás lehetőségét, segít, hogy a nehezen megismerhető világban tájékozódni tudjunk, a nappalok és éjszakák változásával létrehozza az időt, kijelöli életterünk sarkpontjait. Napszakokra bontva éljük meg tevékenységünk meghatározó pillanatait: egy szép napfelkelte megajándékozhat minket egy reményteli indulással, amely a nap sugarából kölcsönzött energia titka? Azután jön a reggel? A délelőtt? A dél? A kora-, majd a késődélután? Az alkony beköszönte? A rövid, de fantasztikus ?magic hour?? És az este, amely belenyúlik az éjszakába, ahova azután magunkkal visszük a velünk történteket, pontosan emlékezve, hogy a nap mely szakában álltunk szemben valakivel, milyen kérdésekre válaszolva kellett megfelelni egy-egy helyzetnek. Emlékszünk a nap irányára, ahogyan ránk sütött, és melegséggel árasztotta el lelkünket, avagy amikor éppen az árnyékát kerestük…?

 

_U6I8993-2
Koltai Lajos

Ha azonban valaki nem akar 2023-ig várni, annak is tartogat látnivalókat Eger. Megnézhetjük Eger legnevezetesebb építményét, a Dobó István Vármúzeumot. Mint a város oldalán írják: ?a történelmi zarándoklatok fő célja a sok évszázados múltra visszatekintő egri vár. Főként az 1552. évi hősies védelem tette messze földön ismertté, amikor Dobó István várkapitány vezetésével a maroknyi magyar védősereg hősies küzdelemben visszaverte a sokszoros túlerőben levő török hadakat. A várnak mint erődítményrendszernek a XVI. század volt a fénykora.?

 

Betérhetünk abba a házba is, amely a 1897 és 1922 között Gárdonyi Géza író lakóhelye volt. Itt alkotta meg több művét, köztük az Egri csillagokat is. Ma az épület emlékmúzeum, ahol a hálószobában szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt.

 

8f69a1d7480c5c04b5ba56ace5dda5ea
Fotó: eger.hu

A Széchenyi utca 5. szám alatt található az Érseki palota, amely 1740-től az egri érsek rezidenciája. Ebben az épületben nyílt meg 2016-ban az Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont, ahol különlegesen szép, autentikus környezetben ismerhető meg az egri érsekek világa ? olvasható az eger.hu-n. Az épületben bepillanthatunk a püspök könyvtárába, képtárába, ruhatárába, dolgozószobájába és kincstárába is, megnézhetjük a főpapi dolgozószobát, szalont, fogadótermet, hálószobát és kápolnát, megismerkedhetünk a magyar szentekkel és legendáikkal, és a magyar egyház 1000 éves történetével is.

Az egri Bazilika hazánk egyik legnagyobb méretű egyházi építménye. ?A templomba felvezető klasszikus lépcsősor két oldalát Marco Casagrande szobrai díszítik: elől a két szent magyar király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál. A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római Pantheon mintájára készítették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: Jöjjetek, imádjuk az Urat. A timpanon felett a Hit, a Remény és a Szeretet jelképes alakjai találhatóak. A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott? ? írják a Bazilikáról.

 

Izgalmas megtekinteni az egykori egri érseki pincerendszert is, amelynek bejárata a Bazilika előtti Eszterházy téren található: a Bazilika lépcsőjének jobb oldalán, a Szent László-szobor alatt. ?A pincét 2007-ben a hét legismertebb magyar építészeti csoda közé választották. A török megszállás után, az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a várban lakni. A püspökség a polgári városban vásárolt két építési telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ az újonnan épülő palota mögötti dombból termelték ki. Ezáltal egyrészt megépült a palota, másrészt kialakult az a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét, az egyházi adót (dézsmát) tárolták. A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig csaknem négy kilométer hosszan nyúlt el város alatt. A pince legszebb része az oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret? ? írják a város oldalán.

 

d78524f96a29d54986e9c4f7ede0dcbe
Fotó: eger.hu

Bár a sorból némileg kilóg, érdemes megemlíteni az Egri Road ? Beatles Múzeumot is, amely Eger belvárosában, a Hotel Korona Eger termeiben látogatható. Végigkísérhetjük a zenekar életútját. Filmrészleteket, korabeli híradókat tekinthetünk meg, és belehallgathatunk a zenekar műveibe is. A vitrinekben korabeli sajtótermékek, ruhadarabok, makettek, limitált kiadású ritkaságok is felfedezhetők.

 

A múzeumok mellett a város színházi élete is említésre méltó, az egri Gárdonyi Géza Színház az észak-magyarországi régió meghatározó művészeti intézménye, ahol éppen január 26-án van Carlo Goldoni Két úr szolgája című komédiájának premierje. A darabot Kiss József rendezésében tekinthetjük meg. Részleteket ITT olvashatunk a darabról!

 

egerszinhaz2
Carlo Goldoni: Két úr szolgája
Fotó: MTI/Komka Péter

Összeállította: Wéber Anikó

Forrás: Kultúra.hu/MTI/eger.hu