Új kezdeményezése, melyben az államalapítás ünnepére elkészíti „minden magyarok ruháját”, önmagában is szimbolikus gesztus: a magyar nyelvterület minden hímzését egy öltözetre tervezve mutat rá a létfontosságú összetartozás és a kulturális örökségvédelem szükségére.

A régiségkereskedő családban felnőtt művész gyermekkora óta vonzódik a különböző antik és népművészeti tárgyakhoz, és neveltetéséből adódóan értő figyelemmel kíséri ezek útját a családi örökségektől a kereskedelmi forgalomig. A szép iránti fogékonysága végül üvegművészeti, később előadó- és tervezőművészeti irányba terelte, mígnem 2014-ben megalkotta saját divatmárkáját, az Aurora FolkGlamourt. Budapest szívében újragondolt viseletben, bokrétás fejdíszben járni igazán feltűnő jelenség. Ez is a cél, hiszen alkotásaival éppen arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy mi, magyarok csak önmagunknak lehetünk a legfontosabbak, és van mire büszkének lennünk.

„Aurorában” járni ma már menő: ruháit és ékszereit gyűjtők veszik, nők és fiatal lányok hordják előszeretettel.

Az Aurora-jelenség azonban nem puszta hagyományőrzés, hiszen Németh Hajnal Aurora hiszi és vallja, hogy a hagyományt nem őrizni kell, hanem megélni, tehát magunkévá tenni és használni mindazt a tudást, amivel elődeink megajándékoztak. A másik rendkívüli hozadéka ennek a különleges alkotói munkának, hogy mintát kínál a magyar lányoknak a nőiességük megélésére nemcsak az esztétikum, de a kulturális gyökereikbe való kapaszkodással is.

A magyar motívumkincsből tudatosan építkező darabok funkcionális, hordható ruhák és ékszerek mindegyike kézműves termék, olyan varró- és hímzőasszonyok munkája, akik az ország különböző részein dolgoznak a művész tervei alapján. A készülő egyedi alkotások pedig viselőjük egyéniségének tükrében képviselik azokat az alapértékeket, amelyek alapján megszülettek és tartósan hordható identitásjelző szerepüket betölthetik.

Németh Hajnal Aurora a világjárvány harmadik hulláma után rendkívüli vállalkozásba kezdett: idén augusztus 20-ra elkészíti „minden magyarok ruháját”, melyen a magyar nyelvterület hímzésmintáit mutatja be.

A fekete bársonyalapra rákerülő hímzéseket nem könnyű összerendezni, hiszen koronként és vidékenként is változott a fonal- és színhasználat.

„Egy amerikai művésznő adta az ötletet, de ő a világ hímzésmintáit rakta egy ruhára, én a magyarságot szeretném összehívni egy ruhán belül. Csak a színt és az alaptextilt határoztam meg, de a minták autentikusak, hogy a leginkább jellemző legyen arra a területre, ahonnan származik a hímző. A hímzések származási helyei Gyimes, a Mezőség, Székelyföld, Kalotaszeg, Bag, Kalocsa, Karád, Matyóföld, Tard, a Nagykunság, Hövej, Szeged, de beregi keresztszemes, jász, buzsáki boszorkányos, békési szűr és mezőpaniti is készül. Az alapanyag fekete bársony, ebből lehet választani 20, 10 vagy 5 centiméter átmérőjű méretet. Színek: piros, pink, bordó és pici napsárga, a minta autentikus hímzésminta, az adott területre jellemző virágok, madarak, életfák” – mutatja be röviden a készülő ruha technikai paramétereit Németh Hajnal Aurora.

„Ezenfelül a szegedi Sallay műhellyel együttműködve elkészült egy szegedi papucsformájú szandál rábaközi hímzésmintákkal, cserélhető bojtokkal. Mindezzel azt szeretném bemutatni, hogy a magyar hímzésminták abszolút modernek, és gyönyörűek tudnak lenni a mai világban, nem szabad elfelejteni őket. Rajtunk múlik, mit veszünk fel, ma senki nem mondja meg, mit hordhatunk. A magyar népművészetet, népi kultúrát a magyar embernek kell megmenteni, más nemzet ezt nem fogja megtenni helyettünk” – teszi hozzá.

Az Aurora FolkGlamour fotózással egybekötött bemutatóval viszi közönség elé minden magyarok ruháját augusztus 20-án.

Ez alkalomból a tervező bemutatja az alkotótársakat is, mindenkit, aki határon innen és túl részt vett a projekt megvalósításában. Amennyire káprázatos eredménnyel kecsegtet a vállalkozás, éppen annyira kockázatos is, hiszen a magyar motívumkincs és viseletkultúra nagyon sokféle anyagot, mintát és színt használ, tehát úgy kellett megtervezni a fekete bársonyruhára alkalmazott rátéteket, hogy az összhatás ne eklektikus szerkesztést, hanem összhangot sugalljon.

Németh Hajnal Aurorának éppen ez a kihívás jelentette a folyamat legizgalmasabb részét: „Annyiféle textil van, annyiféle hímzés, annyi fonal, hogy vigyáznom kellett, hogy ne egy giccses, papagájos ruha legyen belőle, mert én azt szerettem volna, hogy a divat világa is azt mondja erre, hogy nagyon elegáns, akár báli öltözetnek is megteszi. Ezért választottam alapnak a fekete bársonyt, és meghatároztam az alapszíneket, amelyekkel a minták készülhettek.”

Miközben kézműveskultúránk háttérbe szorulásával nemzedékek tudása van eltűnőben, Németh Hajnal Aurora sokévnyi néprajzi kutatással a szakirodalomban és hatalmas terepismerettel olyan rendkívüli „hímzőhálózatot” működtet, amit a hajdani kézműipari szövetkezetek is megirigyelhetnének. A kizárólag kézimunkával készült hímzéseket az ország, de a magyarok ruhája esetében mondhatjuk, hogy a világ különböző tájainak magyar hímzői készítik. Ez többek között az Aurora FolkGlamour márka egyik alapvető értéke, amit a nemzeti ünnepen bemutatott magyarok ruhája is képvisel.

„Nemcsak Magyarországról, nemcsak a határon túlról, de a világ minden tájáról alkotnak: Belgiumból, Ausztriából, Németországból, Kanadából és Ausztráliából is érkeztek hímzések. Ötven körüli kivarrt mintára számítok, ami mind felkerül a ruhára” – mondja Aurora.

Mi lesz a magyarok ruhájának sorsa a bemutató után?

A művészi indíttatás mögött küldetéstudat és praktikus szándék is táplálta a vállalkozás sikerét, ugyanis Németh Hajnal Aurora egyedi ruhája közösségi célokat szolgál: „Ez a ruha éppen azt képviseli, hogy együtt többre jutunk. Az összefogás erejére szeretném felhívni a figyelmet vele, ezért jeles eseményeken, rendezvényeken fogom viselni – olyan helyeken, ahol maga a ruha és amit jelképez beszédtémává válik a nagyközönség előtt.”

A rendkívüli látvány tehát egyben hímzéstörténeti lexikon, kapcsolatiháló-térkép és lélektükör – magyarságunk esszenciájával megtöltve.

Gáspár Kinga

A fotók a szerző felvételei.