A szerkesztőségből hármunkat ért az a szerencse, hogy a budapesti Yunus Emre Intézet meghívására egyhetes sajtóúton vehettünk részt Törökországban február elején. Soha nem gondoltuk volna, hogy egészen Ankaráig kell mennünk, hogy hóesést lássunk. A főváros után az Oszmán Birodalom korábbi fővárosát, valamint a selyemfestés és a gesztenyetermelés központját, Bursát, majd a Thököly Imre-emlékháznak helyet adó İzmitet is meglátogattuk. Később a hatalmas metropolisz, Isztambul került sorra, ahol utazásunk végén már-már tavaszias napsütésben hajókázhattunk a Boszporuszon.

Ankarai utcakép
Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu

Bár csak kis szeletét láthattuk a hazánknál nyolcszor nagyobb, 85 milliós Törökországnak, rendkívüli változatossága így is szembetűnő volt, és biztos, hogy visszatérünk még. Már csak azért is, mert jövőre százéves évfordulóját ünnepli majd az ország, amelyre a Yunus Emre-intézetek hálózata is nagyon készül. Addigra százra bővítenék intézeteik számát világszerte.

Kutalmiş Yalçin
Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu

Mint az ankarai központ alelnöke, A. Kutalmiş Yalçin elmondta, a 2009-ben alapított hálózat elsődleges célja az, hogy a török kultúrát közvetítse és közelebb vigye az emberekhez, továbbá hogy lehetőséget adjon a török nyelv megismerésére. Ezért az oktatási területük mindenhol nagyon erős: tavaly 125 ezer ember vett részt a nyelvtanfolyamaikon.

A nagy érdeklődés nem volt véletlen, hiszen az UNESCO a híres szúfi költő halálának hétszázadik évfordulóját, 2021-et Yunus Emre és a török nyelv évének nyilvánította. A járványhelyzet ellenére számos online és offline eseményt és kurzust meg tudtak tartani; a legnagyobb érdeklődést Európában, Latin-Amerikában és a Távol-Keleten tapasztalták. Azt vallják, hogy minden társadalomnak megvan a maga Yunus Emréje, ezért mindenütt keresik a kulturális kapcsolódási pontokat. Ennek jegyében közös megemlékezéseket tartottak a török költőhöz hasonló gondolkodókról: például Dantéról Olaszországban, Erasmusról Hollandiában, Konfuciuszról Kínában.

Yunus Emre Intézet, Ankara
Fotó: Kultúra.hu/Markovics Z. Kristóf

Európa-szerte több mint ötmillió török él, a Yunus Emre-intézetek számukra is gyűjtőpontot jelentenek, fontos szerepet játszanak a török identitás megtartásában és a gyerekek, fiatalok nyelvoktatásában.

Ki volt Yunus Emre?
A misztikus költő neve és munkássága jószerivel ismeretlen a magyar közönség számára, pedig világirodalmi jelentőségű alkotóról van szó. A 13. és 14. században élt anatóliai szúfi életéről keveset tudni, az azonban bizonyos, hogy művelt, az arab–perzsa irodalmat ismerő írástudó volt, aki a népköltészet, az úgynevezett divánköltészet és a máig is élő lantos költészet kincseit egyaránt műveibe olvasztotta. Munkáit csak az utókor gyűjtötte össze. Költeményei az istenbe vetett hitet, az emberek iránti szeretetet és a társadalmi békét hirdetik. A török irodalomtudomány 356 verset tulajdonít Yunus Emrének, amelyekből Tasnádi Edit turkológus fordításában jó néhány már magyarul is olvasható.
Mustafa Aydogdu
Fotó: Kultúra.hu/Markovics Z. Kristóf

Mint a budapesti intézet vezetője, utazásunk szervezője, Mustafa Aydogdu elmondta, tavaly Magyarország is kivette a részét a megemlékezésekből: konferenciákat, előadásokat, dokumentumfilm-vetítéseket tartottak Yunus Emréről, és emlékkoncertet is rendeztek Kobzos Kis Tamás műveiből, aki először zenésítette meg és énekelte magyarul a misztikus költő műveit. A Petőfi Irodalmi Múzeumban Gyere, nézd címmel időszaki kiállítás nyílt Yunus Emre életéről, amelyről mi is beszámoltunk. Újra kiadták magyarul elérhető műveit, és a szigetvári önkormányzat utcát is elnevezett róla.

Mátis Viktor
Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu

A magyar–török kulturális kapcsolatok erősödését hangsúlyozta a törökországi magyar nagykövet, Mátis Viktor is. Tavaly a Stipendium Hungaricum-ösztöndíjnak köszönhetően 150 török hallgató tanulhatott magyarországi egyetemeken, 2022 őszi félévében ez a keret kétszázra nő. Erasmus+ ösztöndíjjal magyar hallgatók járhatnak török egyetemekre. Más kétoldalú oktatási kapcsolat is van az országok között: az ELTE-n és a Szegedi Tudományegyetemen jelenleg is működik Török Tanszék, az Ankarai Egyetemen pedig már 1936 óta tanulhatnak a diákok a Hungarológiai Tanszéken.

Mustafa Duru
Fotó: Kultúra.hu/Markovics Z. Kristóf

A hosszan elnyúló Covid-időszak ellenére a gazdasági és a diplomáciai kapcsolatok is egyre élénkebbek, és folyamatosan bővül a két ország közötti kereskedelem. Mustafa Duru, az ankarai központ titkára arra is felhívta a figyelmet, hogy 2024 magyar–török kulturális év lesz. Ennek kapcsán számos irodalmi, művészeti, zenei műsorral és történelmi megemlékezéssel készülnek. De addig is érdemes figyelni, milyen rendezvényeket szervez a budapesti intézet: filmvetítéseken, gasztronómiai eseményeken, kiállításokon, könyvbemutatókon, előadásokon ismerhetjük meg alaposabban a sokszínű török világot.

Nyitókép: Yunus Emre-kiállítás a PIM-ben. Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu