Mikor jelent meg s mitől lesz bélyeg valami?
1840-ben Angliában jelent meg a világ első bélyege, megjelenését az információk, hírek gyors továbbításának egyre növekvő igénye indokolta., amit abban a korban a posta tartott kézben. Nálunk 1850-ben kezdték használni az elsőt, ami még osztrák bélyeg volt, bár már 1848-ban volt egy próbálkozásunk, ami a szabadságharc bukása miatt nem valósulhatott meg.
A fogazott bélyegek 1854-ben jelentek meg Angliában, nálunk postabélyeg esetében ez 1858-ban történt meg.
A bélyeg mind a mai napig azt jelenti, hogy megvételével és felragasztásával előre, egy összegben kifizetjük a teljes bérmentesítési díjat a postának. Rendkívüli körülmények közötte nem csak bérmentesítés eszköze lehet, használták akár szükségpénzként, de még hírvivő szerepet is betöltött.
Amit minden postai bélyegen fel kell tüntetni az az értékjelzés, vagy a bélyeggel igénybe vehető szolgáltatásra utaló felirat, és a kibocsátó ország, a fogazás nem feltétel. Ez alól kivételek az angol bélyegek, ők hagyományosan a mindenkori uralkodó képmását szerepeltetik minden bélyegükön, az ország nevét nem.
Ránézésre stílus, gyártási mód alapján is megkülönböztethetők a különböző országokban készült bélyegek. A svéd és a cseh kiadások talán a legszebbek, tiszta, harmonikus, letisztult megjelenésűek, gyakran készülnek a legszebb bélyegképet eredményező réznyomásos technológiával. De mi is büszkék lehetünk arra, hogy a magyar bélyegek világviszonylatban is kiemelkedő esztétikai és művészi színvonalat képviselnek.
A történelem során a bélyegnek fontos szerepe az is, hogy egy adott ország önálló állami létét azonnal demonstrálja. Nem véletlen, hogy újonnan alakult, vagy frissen függetlenné vált országok első dolga közé tartozik saját bélyeg kiadása. Ez a mi történelmünkben is nyomon követhető, például a fent említett 1848-ban készült bélyegterv esetében, de említhetnénk a Kiegyezés évében kibocsátott első magyar bélyeget is. Még az az 1956-os forradalom alatt is készült felülnyomással bélyeg, bár ezt nem fogadták el hivatalos kiadásnak.
A posta és a bélyegek szorosan összefüggenek?
Persze, hiszen a postai bérmentesítést szolgálják, arra találták ki őket. Múzeumunkban a gyűjtési terület kiindulópontja 1722, ami korszakhatára hazánkban a posta történetének. Ekkor került állami kezelésbe, vált központi irányításúvá, és lett az állami közigazgatás egyik ága. A bélyeg előtti, vagy előfutár korszak az 1850. június 1. előtt feladott leveleket foglalja magába, ezeken természetesen még nem bélyegek, hanem egységessé váló postakezelési jelzések igazolták a továbbítási díj megfizetését. A kor legnagyobb postai reformjait Mária Terézia uralkodása alatt hajtották végre, ekkor szerveződtek meg azok a gyorskocsi járatok - helyhez és időhöz kötve ?, melyek már nem csak leveleket, de csomagokat és pénzt is szállítottak. A levélforgalom ennek köszönhető fellendülését jelzi a postamesteri bélyegzők megjelenése, amelyek a feladási hely kötelező jelzését egyszerűsítették a levelek előoldalán.
A magyar gyűjteményről mit kell tudnunk?
A múzeum legteljesebb anyaga, amely az egyes kiadások változatait, különlegességeit is bemutatja. Ide kerülnek a bélyegek gyártásával és felhasználásával kapcsolatos dolgok is, a bélyegképek grafikáitól a nyomtatáshoz használt eszközökön keresztül az alkalmi bélyegzőkig. A bérmentesítés-történeti anyag három gyűjteményi részre tagolódik, van a ?bélyeg előtti levelek?, az ?osztrák posta Magyarországon?, és az ?önálló magyar postaigazgatás? korszaka. Utóbbin belül 1867 és 1925 között számon tartunk egy klasszikus korszakot, 1926-tól 1979-ig a modern magyar I, 1980-tól napjainkig a modern magyar II az elnevezés.
Mi adja meg egy bélyeg értékét?
Egyrészt van a névértéke, amelynek megfelelően postai bérmentesítésre elfogadják. De mivel a bélyeg gyűjtés tárgya is, van egy másodlagos, filatéliai értéke is Ezt elsősorban az befolyásolja, hogy mennyire ritka, mennyi van belőle, ezen kívül az állapota, a frissessége, van-e sérülése. A bélyeg előtti leveleket szintén gyűjtik, ezek értékét a postamesteri bélyegzők ritkasága, illetve a postakezelési jelek kombinációja adja meg. A gyűjtésnek persze elsősorban nem a pénzben kifejezhető érték a meghatározó szempontja, de kétségkívül van egy értékőrző funkciója is. Jó befektetés, hisz a klasszikus bélyegek nem hogy megőrzik értéküket, de az folyamatosan emelkedik.
A közeljövőben tervezünk bevezetni egy olyan szolgáltatást, hogyha valaki behozza a gyűjteményét ?az értéket pénzben meghatározni a múzeumi etikai kódex tiltja ?, megmondjuk, hogy tartalmaz-e valamely szempontból értékes darabokat, ritkaságokat.
Gondolom, sokakat a különlegességek érdekelnek.
Büszkén mondhatom, hogy számos kiemelkedő ritkasággal rendelkezünk.
Ezek közé sorolható az ún. kolera levél melyet 1831-ben, a járvány idején adtak postára. A járvány miatt felállított egészségügyi sorompón való átjutáskor tűvel átszurkálták, és ecetgőz felett fertőtlenítették. Az eljárás megtörténtét bélyegző jelzi a hátoldalon.
Ritkaság Than Mór 1848-as bélyegterve, melyet feltehetően a felelős magyar kormány megbízásából készített. A bélyeg soha nem került megvalósításra, de a tusrajz valóban kuriózum.
Vannak olyan bélyegek, amik az alakjuk miatt érdekesek. Megvan nálunk a világ legkisebb és legnagyobb postabélyege, vannak háromszög alakú bélyegeink, s vannak egész bizarr fogazású bélyegeink is. Létezik olyan, ahol a teknős alak van körbefogazva és Magyarországon adták ki a világ első körfogazású blokkját.
Van példányunk a világ legritkábbjai közé tartozó Hawaii misszionárius bélyegekből, s bár a híres, 1847-es kék Mauritius nincs meg nálunk, az 1900-as években múzeumi célokra nyomtatott 300 darab újnyomatból miénk a 33. sorszámú.
Számos tévnyomatot mutatunk be, köztük az 1867-es Kőbánya bélyegzésű 3 karajcáros számtévnyomatot, amelyből összesen kettő ismert levélen. (A másik 2005-ben, Svájcban egy árverésen 100 millió Ft-nak megfelelő összegért cserélt gazdát.)
A kiállítás része egy hamisítvány gyűjtemény is, mely a legérdekesebb, leghíresebb hamisítványokat tartalmazza.
Különlegességek a bélyegek anyagában is vannak. Magyarországon készült először alumínium fóliára bélyeg, Gabonban vékony arany lemezbe préseltek bélyeget. Bhután hanglemez bélyeget adott ki, mely lemezjátszón lejátszható, ugyanakkor bérmentesítésre is felhasználható.
Az is előfordul, hogy különleges festékkel készül a nyomás, a 2009-es ?50 éves a Budapesti Kutatóreaktor? blokk például hőre megváltoztatja a színét.
Hogyan gyarapodik a gyűjtemény?
A Bélyegmúzeumot a Magyar Posta alapította és nyitotta meg a közönség előtt 1930-ban. A gyarapításában változatlanul segítségünkre van, a Magyarországon megjelent bélyegekből természetesen mindig kapunk a gyűjteményünkbe.
A világ bélyegei az Egyetemes Postaegyesület közvetítésével kerülnek a Magyar Postához, amely darabokat szintén nálunk helyezik el. A klasszikus korszak bélyegeihez a múzeum szervezésének időszakában vásárlás és csere útján jutottak.
Az is előfordul, hogy magánszemélyek ajándékoznak nekünk teljes gyűjteményeket. Egy ilyen anyag összeállítása évtizedek munkájának eredménye, s ha a gyűjtő nem talál a családban olyat, aki ezt folytatná, akkor úgy gondolja, hogy a gyűjtemény nálunk lesz a legjobb helyen.
A Bélyegmúzeum gyűjteménye rendkívül változatos témákat dolgoz fel, hiszen, a bélyeg több mint a bérmentesítés eszköze. A bélyeg a történelem, a kultúra, az emberi társadalom lenyomata az adott korszak tekintetében.
Bélyegmúzeum
1074 Budapest, Hársfa utca 47.
Nyitva tartás: Hétfő kivételével minden nap 10-től-18 óráig.
Felnőtt belépőjegy 500 Ft, diák, nyugdíjas, postás 250 Ft.
Tölgyesi Tibor
