Mióta van nálunk karácsonyfa?

Protestáns, 16. századi német gyökerekből indulva ? a legenda szerint ? ekkor érkezett meg Magyarországra a karácsonyfa állításának szokása. Ettől fogva egyre nagyobb népszerűségre tett szert, mígnem a 20. század közepére eljutott majdnem minden család otthonába Vas megyétől Moldváig, falusi otthonoktól a városi polgárházakig.

Széles körben való megismertetésében nagy szerepet játszottak az iskolák, óvodák, árvaházak és kórházak, melyekben már a 19. század folyamán állítottak karácsonyfákat.

A paraszti karácsonyfát a termékenységet biztosító, a természet megújulását hirdető kivirágoztatott ágak, zöldágak, feldíszített termőágak előzték meg: így a Borbála-napi gyümölcsfaág vagy a Luca-napi búza. A zöld a téli sötétségben az eljövendő fényt, meleget szimbolizálta, és a gonosz távoltartását is szolgálta. Családfaként ? Jessze ága ? Jézus családjára is utalhat, a tudás fája értelemben pedig a paradicsomi fát idézi, amelyen tiltott gyümölcsként az alma függ. Az élet fája a termékenységet, az életet szimbolizálja.

A 20. század első felétől falun is egyre több fát díszítettek. A fenyőfák, borókák, illetve ezek gallyai a gerendáról lógatva vagy állítva kerültek az asztal fölé vagy a tisztaszobába. A fát a csúcsánál vagy a tövénél fogva is a gerendára akaszthatták. Ha a fák álltak, egyszerű, kereszt alakban összeácsolt gerendatalpba illesztették őket.

Eredetmonda a fenyőfáról

?A pipiske madár Mikor az Úr Jézust üldözték, ment, oszt lehajolt a fenyőfa, oszt alábújt. Egy madár meg mindig odébbcsalta az üldözőket, hogy ?Itt, itt, itt!? Szállt odább mindig. Oszt a másik fa alatt, amikor állt, az felhajlott. Oszt ennek a fenyőnek azér hull le télbe a levele, de az a másik, az mindig ződ marad. Megáldotta azt az Isten, hogy mindég ződ legyen. Annak a madárnak meg mindég alant kell járkálnyi, a fődön. Nem tud magasan röpűnyi. Ez a pipiske madár. Olyan kontya van neki.? (Lammel Annamária ? Nagy Ilona: Parasztbiblia)

A karácsonyfa eredetmondája

?Élt egyszer egy vadász messze az emberektől, a falutól. Feleségével élt egy sűrű erdő közepén. Az egyik évben nagy hó lepte be az erdőt, s vele a vadász házikóját is. Egyszer, amikor a vadetetésből hazatért, nagy öröm fogadta. Fia született. Ennek örömére egy karácsonyfát állított fel a szobában. Amikor ezt megtudták a falubeli emberek, ők is feldíszítettek egy fenyőfát. Ezért öltöztetnek fel az emberek minden karácsonykor egy fenyőfát.?

(Csernelyi monda a karácsonyfa születéséről. In: A Palócok IV. ? Rítus és folklór)

Forrás: Skanzenblog