?Úgy szólt a zene, hogy Pestről jött egy gyönyörű, fiatal tanítónő. A falu egész úgynevezett ?intelligenciája? rárohant, meg akarta kapni. Szabad prédának nézték, akit senki se véd meg. Jegyző, bíró, orvos, minden nadrágos a saját ágyába szerette volna fektetni, de főleg a parasztnábob. A kis tanítónő erős volt, jól állt a lábán. Belerúgott a tolakodókba, de a végén a sok harc felemésztette. Vette a sátorfáját, és eltűnt az élet nagyon bonyolult forgatagában? ? hangzik az író, Bródy Sándor fiának jegyzete A tanítónőhöz.

_DSC4222
Lovas Rozi és Szőcs Artur

No, de milyen is ez a tanítónő?

?Nagyon tiszta, karakán és egyenes teremtés, nehéz rajta emberileg fogást találni? ? emelte ki a rendező, Rusznyák Gábor. Mint mondta: egy olyan világban, ahol már mindenkinek van rossz oldala, picit zavaró is ez a jóság színházilag, hiszen a ?színházban mindig azt keressük, hogy az emberekben hol van a jó és a rossz, a fontos az, hogy a színész miként tudja megfogalmazni az ellentéteket?. Ugyanis ezek a harcok, a jó és a rossz, amelyek bennünk dúlnak, teszik érdekessé a személyiségünket ? fűzte hozzá. ?Az foglalkoztatott leginkább, hogy egy nőnek milyen a helyzete egy ilyen férfiközpontú társadalomban. Szerintem ettől érvényes a darab ma is, ez az alapkérdése, hiszen a már kevés olyan van ? vagy talán nincs is ?, aki megmondja, mit gondol, aki kimondja, mit érez? ? fogalmazott a rendező.

A tanítónő alakítója, Lovas Rozi szerint Tóth Flóra ?céltudatos, hivatástudattal teli lány, aki régóta készül arra, hogy elkezdhessen tanítani?. Fontos ? jegyezte meg a színésznő ?, hogy milyen korban vagyunk. ?Egy olyanban, ahol távolra kerülnek egymástól bizonyos társadalmi rétegek. Flóra falun született, édesanyja falusi tanítónő, ő azonban már Budán tanult, Zolát olvas, tehát valamennyire felvilágosult, érdeklik az új eszmék, illetve továbbgondolkodik annál, miszerint falun a lányok csak azért vannak, hogy megmentsék a férfiakat a kivándorlástól? ? mondta Lovas Rozi. A színésznő szerint a tanítónő úgy gondolja: ?a szerelem kora lejárt?, azaz lehet szeretni, de a nő nem csak arra való, hogy a férfit kiszolgálja, annál többre is hivatott. Flóra olyan környezetben próbálja képviselni ezt, ahol nagyon távol állnak a gondolattól, ám ennek ellenére ő makacsul kitart. ?Ragyogó, a világot megváltani akaró 22 éves lányból hogyan lesz egy a végletekig csalódott nő fél év alatt ? ezt látjuk a darabban? ? foglalta össze. A darab társadalmi látlelet, amelynek középpontjában a tanítónő áll, akin keresztül nagyon sok mindent be lehet mutatni ? véli a színésznő. ?Ami érdekes, hogy bár régen, 1908-ban játszódik a mű, számos párhuzam van a mával, Bródy szövegei rendkívül erősek. Éppen ezért sok szöveget ki is kellett húzni, hogy ne tűnjön úgy, mintha aktualizálni akarnánk.?

Rusznyák Gábor a tanítónő férfiakhoz fűződő viszonyát illetően hozzátette: nem véletlen, hogy a tanítónő nem beszél az édesapjáról. ?Anyuka a minden, ám apuka sehol, nem tudni, mi lett vele, csak azt, hogy otthagyta a családot. A férfiakról való gondolkodásában ez fontos elem lehet.?

 

Szőcs Artur és ifj. Nagy

?Ifj. Nagy az első találkozásukkor a 22 éves friss húst látta benne, aki beolvadt ebbe az álértelmiségi körbe? ? mondta Szőcs Artur, ifj. Nagy megformálója. A színész saját karakteréről megjegyezte: komoly jellemfejlődésen megy keresztül, a második felvonásban például már teljesen máshogy látja a lányt. ?Ifj. Nagy különlegesnek érzi magát, vagányabbnak a környezeténél, és egyszer csak elkezd valami közöset érezni kettőjükben, azt, hogy a tanítónő sem olyan, mint a többiek. Nem olyan, akit csak úgy be lehet fűzni? ? tette hozzá Szőcs Artur.

 

_DSC4175
Rusznyák Gábor és Lovas Rozi

Szabad kéz ? rendezés és játék

?Én csak keretet adok, elmondom, hogy miről szól a darab, milyen a világa ? Rozi és Artur a kettős jelenetükben például nagyon egymásra vannak utalva. Tudok segíteni a helyzetekben, de igazából csak néztem őket, és a variációkból próbáltam kiválasztani a legjobbat? ? válaszolta Rusznyák Gábor arra a kérdésre, vajon mennyire engedi színészeinek, hogy maguk is alakítsák a darabot.

?Számomra felszabadító, hogy csak szöveget tanulok, és nem kell mindenre figyelnem, illetve a rendezéshez is hozzásegít. Éppen ezért fontos lenne évente legalább egyszer játszanom? ? mesélte Szőcs Artur.

?Nem szeretek magam felkészülni egy szerepre. Tudom ugyanis, hogy a rendezőnek megvan a saját elképzelése a darabról, így első lépésben annak szeretnék megfelelni, arra elindulni. Gábor ízlésében teljesen megbízom, szeretem a titkokat, amelyeket nem árul el. Ha elindulok egy úton, ő azonnal szól, amikor valami nem az igazi ? így egyre nagyobb tudásom lesz az adott szerepről. A kereteket valóban megadja, de azon belül nagy szabadságot kapunk? ? fejtette ki Lovas Rozi.

 

A befejezés

Bródy Sándor A tanítónőhöz három befejezést írt ? köztük egy boldog véget ?, melyek a Miskolci Nemzeti Színház darabjában mind megjelennek.

?Nekem fontos volt az, amit Flóra mond, azaz, hogy a pillanat lesz a döntő számára. Engem az érdekel, hogyan lehet kifeszíteni a pillanatot. Itt adott volt három vég, Bródy kissé túlírta ezt a darabot, azért született jó vége is, mert attól féltek, hogy a rosszal megbukik. Gyorsan lekörmölte hát, hogy visszajön Flóra, és boldogan élnek ifj. Naggyal, amíg meg nem halnak. Jó játék, hogy megadjuk a nézőknek a három véget: a boldog befejezést, azt, hogy a tanítónő öngyilkos lesz, és azt is, hogy elmegy a történetből. Számomra ez utóbbi a legizgalmasabb ? a színházban és az életben is? ? magyarázta Rusznyák Gábor.

(Fotók: Csákvári Zsigmond)