Karantén-mese

„Hurrá, bezárják az iskolát! Végre, végre, végre! Erre vártam már ezer éve!” Bendl Vera meséje már ezzel a mondattal belopja magát a gyerekek szívébe, hiszen róluk szól, az ő szemszögükből meséli el a karanténban töltött hónapok történetét. Miként birkózzanak meg a gyerekek a járványveszéllyel, hogyan lehet az aggodalmukat, szorongásukat oldani? Vagy mi a helyzet, ha éppen nem értik, miért nem maradhatnak örökké otthon, távoktatásban? A Berci nem megy iskolába humorral, kedvesen beszél ezekről, s az is kiderül, mi az a grannyskype, az antikáköpeny, mi szükség van galambokra, sütikre, sőt leguánnyálra, és ezekenek mi közük a vírushoz.

Varázslatos utazás

Láng Anna kötetébe a világ különböző pontjain élő tündérmeséket gyűjtötte össze. A legkisebbeknek is remek szórakozást ígérnek, nincs bennük semmi rémisztő, viszont színesen-szagosan idézik meg a különböző tájak lenyűgöző világát, hiedelmeit. A tervezőgrafikusként végzett szerző gyönyörű képi világa gazdagítja a kötetet.

Színház az egész világ

Vibók Ildi Sibi meséivel meséivel vált ismertté. Azóta számos kötete jelent meg, melyek közül különösen érdekesek az opera- és színháztörténetet feldolgozó meséi. Az Operaház meséinek főhőse egy ázott postagalamb és egy magányos Operaház, és úgy idézi meg az operák világát – s az épület történetét –, hogy élményszerű, humoros és nélkülöz minden didaktikus szándékot. A Színház az egész világ egy boszorkányos történet keretei közt eleveníti fel Shakespeare és a drámák világát, bekukkantunk az ókori Egyiptomba, Kínába, Japánba, a franciák, a görögök, a rómaiak, az angolok mind színre lépnek.

A János vitéz-kód

Hogyan szerettessük meg a kamaszokkal a klasszikusokat? Sokan sokféleképpen próbálkoztak már ezzel. Szabó Borbála a Bánk bán-átiratával is bizonyította, hogy remekül tudja tolmácsolni a kissé poros, avítt történeteket. A János vitéz-kódban egy könyvtárban unatkozó 11 éves fiú csöppen Petőfi Sándor történetébe, aki Jancsi szárnysegédjeként nehezen barátkozik meg azzal, hogy se telefonfeltöltési lehetőség, se wifi… Kalandos, humoros, szerethető regény – nagyobbaknak is.

25 szelfi a török korból

Facebook és Insta a török korban? Lőrinc László új könyvében – az Árpád-kori szelfik után – diákokat és tanárokat is szórakoztató módon eleveníti fel a 14-17. század nagy alakjainak személyiségét. Zrínyi Miklós és Mátyás király ebben a kötetben mai hangon szólal meg. A főhősök kalandos életét elbeszélő képregények és kommentek között pedig törökös kajaszelfik, hitvitázók és pletykálkodó asszonyok is helyet kaptak.

Csak Jack

„Az elmúlt két évben ötször költöztünk. Sokat tudok a pakolásról.” A Csak Jack egy olyan kisfiú története, aki a szülei válása után már a hatodik iskolában kezdi újra. Hogy ne fájjon úgy az elválás, a Sherlock-módszer segítségével nyomozza ki, hogy az adott közösségben miként fogadtassa el magát anélkül, hogy valóban közel kerülne bárkihez is. Kate Scott regénye szerethető, mókás fejlődéstörténet, amely során a bizonytalan kamasz megtalálja a helyét egy közösségben.

Szárazság

Rojik Tamás kamaszregénye 2050-ben játszódik Budapesten. A város – és az egész világ – a klímakatasztrófa okozta nehézségekkel küzd. Budapest belső kerületei és a peremvidékek végletesen szétszakadtak, egyikben viszonylagos jólétre, a másikban alig élhető körülményekre számíthatnak az oda születő gyerekek. A történet főszereplője két kamasz, akiknek újabb nehézségekkel kell megküzdeniük. A „Szívünk rajta” program a hónap gyerekkönyvének választotta a kötetet. M. Kácsor Zoltán szerint „aki izgalmas, okos, friss magyar sci-fire vágyik, bátran vesse bele magát az olvasásba.”

Csak neked akartunk jót

Lipták Ildikó kamasznyelven írt történetét egy látszólag profán, hétköznapi esemény – egy ajándékba kapott tavaszi kabát – indítja el. A főhős, Lilla kamaszkori nehézségei, világból kiszakítottsága történésekből és belső monológokból sejlik fel a finom szövésű, érzékeny történetben.

Olvastad már beszámolónkat a könyv bemutatójáról? i

+Ráadás: Rumcájsz a Budapest Bábszínházban

A  jičíni suszterből lett rabló története az évad első bemutatója volt a bábszínházban. Az igazságos bandita meséje leginkább az idősebb generáció meghatározó élménye, ám ez a színrevitel – Schneider Jankó rendezése – tökéletesen bizonyította, hogy egy ma is élő történetről van szó. Hogy sodró ritmusa, sokszínű humora magával ragad kicsiket és nagyokat, az a kiváló alkotó csapat érdeme.