"Meglátásom szerint a kígyó-elmélet túlságosan bonyolult, túlságosan sok az elvarratlan szál. El lehet-e képzelni, hogy egyetlen kígyó végzett volna a három nővel, vagy egyszerre hármat csempésztek be? Hogyan került a kígyó, vagy a kígyók a szobába, s hogyan és hová távoztak dolguk végeztével? Mivel nem minden kígyó marása végzetes, hogyan garantálták a nők a halálosan biztos eredményt?" - sorolta kérdéseit Joyce Tyldesley.
Az egyiptológus szerint vannak jobb és megbízhatóbb módszerek az öngyilkosságra, ám hozzátette, hogy a történet némely eleme igaznak tűnik. Több történetíró beszámolója szerint Kleopátra i.e. 30 körül hunyt el Alexandriában, és nincs adat arról, hogy halála előtt Egyiptom utolsó királynője betegeskedett volna. A halálát megelőző események szintén hihetőek, különösen az, hogy Kleopátra elbocsátotta szolgálónőit, s ezzel két asszony életét mentette meg.
Az elhatározás, hogy szolgálók jelenlétében hal meg, jó gyakorlati érzékre vall, mivel az ókori egyiptomiak hite szerint az elhunytnak "gardedámra" volt szüksége. "Az öngyilkosságra készülő nők egyik félelme mindig az volt, hogy a részben lemeztelenített holttestét esetleg idegenek pillanthatják meg. A királynő mind életében, mind halálában erényét udvarhölgyei társaságával biztosította".
Plutarkhosz görög és Cassius Dio római történetíró beszámolója szerint Kleopátra kígyót csempésztetett be egy fügékkel teli kosárban, vagy vizes edényben. Ugyanakkor mindkét ókori tudós kétségét fejezte ki a forgatókönyv iránt. Joyce Tyldesley szerint leginkább az egyiptomi kobra jöhetett szóba, amely akár a 180 centiméteres hosszt is elérheti. Így azonban egy kifejlett példány becsempészéséhez is igen nagy kosárra, vagy edényre lett volna szükség.
Az egyiptológus meggyőződése szerint Kleopátra és udvarhölgyei ehelyett saját kezűleg bevett méreg által távoztak az élők sorából: a szert be is csempészhették, de előfordulhatott, hogy Kleopátra magánál hordta a szert egy hajtűben, vagy fésűjében. Kleopátra egyik nagybátyja mérget vett be, hogy véget vessen életének: családjában a görög hagyományokhoz híven erénynek tekintették az öngyilkosságot.
"Kleopátra inkább azt választhatta, hogy saját feltételei szerint meneküljön a halálba, mintsem arra várjon, hogy az őt és Marcus Antoniust az actiumi csatában legyőző Octavianus, a későbbi Augustus római császár megölje, vagy megalázza őt" - vélekedett Joyce Tyldesley. Némely kutató szerint azonban Octavianus ölte meg Kleopátrát. Egy amerikai bűnügyi pszichológus, Pat Brown 2004-ben úgy állt az eset kivizsgálásához, mintha egy 21. századi gyilkosság felderítésére vállalkozna.
Pat Brown is talált hézagokat a kígyómarásos forgatókönyvben. Nicole Douek, a Londoni Egyetem egyiptológusa és David Warrel oxfordi professzor segítségével arra a következtetésre jutott, hogy Octavianus a piszkos munkát "embereire bízta", majd azt a látszatott keltette, hogy Kleopátra önkezével vetett véget életének. Joyce Tyldesley egyetért azzal, hogy Octavianus kívánhatta Kleopátra halálát. Ugyanakkor kétli, hogy véget akart volna vetni a kényelmetlen Ptolemaioszok vérvonalának, figyelembe véve, hogy megkímélte Kleopátra három gyermekének életét, majd engedélyezte, hogy lánya férjhez menjen és gyerekeket szüljön.
A kígyóval kapcsolatos mítosz eredetével kapcsolatban az egyiptológus úgy véli, hogy azért terjedhetett el, mivel az egyiptomiak tisztelték a kígyókat. E kultusz okán viselhetett Kleopátra kígyóval díszített koronát. Később a művészek felkapták az egyiptomi királyi kígyó ötletét, ezzel adva táptalajt a feltételezéseknek, hogy Egyiptom utolsó királynőjével kígyómarás végzett volna - vélekedett Joyce Tyldesley.
(Múlt-kor/MTI)
