?Három játszóhelye létezik jelenleg a színháznak, amely folyamatos, épülő munkával alakította ki a különböző színtereket? ? kezdte Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója. A nagyszínpad mellett a közönség igényét, valamint a békéscsabai tradíciókat figyelembe véve egy zenés színpad kialakítására törekedett a teátrum, amely végül egyedülálló módon valósult meg. ?Mivel magam is a cirkusz világából jövök könnyen el tudtam képzelni, hogyan működhetne egy cirkuszi sátorhoz hasonló struktúrával felépített mobilszínház. A terv hosszú idő alatt lett valóság: csak a ponyva megszerzésére egy évet vártunk, amikor is Olaszországból kaptuk a telefont egy ponyvakészítőtől, hogy egy család megválna a sajátjától, amelyet így fele áron megszerezhetünk? ? mesélte a direktor. Fekete Péter hangsúlyozta, a sátor elemeit egyről a kettőre lépkedve gyűjtötték össze: úgy tervezték az évad előadásainak díszleteit, hogy azok felhasználhatóak legyenek a porondszínházban, így született meg a Közép-Európában is egyedülálló teátrum. A porondszínházban minden évadban egy zenés darabot mutatnak be főként nyári fesztiválokon ? mint például a VOLT vagy a Sziget Fesztivál.
Az Ibsen Stúdiószínház bár kőszínházi formában, de szintén a mobilitásra helyezi a hangsúlyt: a nézőtér és a színpad viszonya, amely változtatható, hol a hagyományos kukucskában, hol pástszínpadon játszhatnak a színészek, akiket az ívesre tolható nézőtérről szemlélhet a közönség. A stúdió egyik fala pedig egy garázsajtóhoz hasonlóan felnyitható, így nyílik rálátás az Átriumra, amely szabadtéri színházként működtethető. Az Ibsen Stúdiót a Napsugár Bábszínházzal közösen használja a társulat. ?Körülbelül ezer fő, amely jelenleg látogatja ezt a színpadot, míg a nagyszínpadunkra 11 ezer néző érkezik egy évadban. Idő kell, míg a közönség elfogadja az új, megszokottól különböző teret. Ezért idén minden bérletbe beletettük az Ibsen Stúdiót, hogy megmutassuk: intenzitásban nem különbözik a színházi élmény? ? fejtette ki az igazgató.
A harmadik helyszín a porondszínházhoz hasonlóan a nyári szezonban ad játszóhelyet: a Szarvasi Vízi Színház egy vízre lógó stégszerűen kialakított színpaddal és ezer férőhellyel várja a látogatókat. ?Meg kellett értetnünk a város lakóival, hogy ez a színház az övüké, ehhez először is a 90 nap alatt minden este történnie kellett valaminek, hogy aki arra sétál, lássa: az új játszóhelyen zajlik az élet. Másodsorban megkerestük a város köztiszteletben álló személyeit, hogy vállalják el egy-egy estére a házigazda szerepét. A saját, közös élmény meghozta az eredményét? ? mesélt a részletekről Fekete Péter.
A játszóhelyek mellett a teátrum új hangtechnikáját is bemutatta, amely a moziélményhez hasonló hangzást hozza el a színház falai közé. ?Lehet kérdezni, hogy való ?e egy színházba a modern technika, de ha arra gondolunk, hogy régen gyertya mellett nézték az előadásokat, és ahhoz képest sem féltek változtatni, akkor megkapjuk a választ? ? jegyezte meg az igazgató.
