Golyónyomok és bóklászó rókák Ady és Kossuth temetőjében

A sírkertben mostanra már dúsan tenyészik a növényzet. Önnek melyik a legkedvesebb évszaka ott?

Minden évszakban megvan a maga csodálatos arca. Számomra az ősz a legszebb: amikor a falevelek sárgulnak-pirosodnak, és az ősz illatait lehet érezni, annak varázslatos a hangulata. Ez a temető a főváros ötödik legnagyobb, egybefüggő növényzettel borított területe, így Budapest egyik zöld tüdeje.

Számos madárfaj is otthont talál benne.

A hátsó temetőfal mentén húzódó héthektáros, beerdősödött üzemi terület – amelyet jelenleg zöldhulladék-lerakóként használunk –, valamint a temetésekre már régóta nem használt, dús növényzettel borított parcellák ideális környezetet biztosítanak a madarak és különböző kisállatfajok megtelepedésének.

Róka komákkal is találkoztam arrafelé.

Kitartóan próbáljuk őket befogni, de komolyabb galibát még soha nem okoztak. Érdekesebb náluk a madárpopuláció: Budapest legnagyobb és legszínesebb madárvilágát mondhatjuk a magunkénak. A Magyar Madártani Egyesület ornitológusai rendszeresen járnak hozzánk gyűrűzni és madármegfigyelő túrákat vezetni iskolásoknak.

A sírkert történelmi atmoszférája is markáns.

Pest régebbi temetői 1847-ben beteltek, ezért ezt az akkor még a városon kívül eső területet jelölték ki temetések számára. A sírkert 1849. április 1-jén nyílt meg, és április 24-én zajlott le benne az első temetés. Azokat a honvédeket helyezték akkor végső nyugalomra, akik az isaszegi csatában sebesültek meg és a pesti Rókus-kórházban hunytak el. Ma már nem tudjuk, hol lehetett a sírjuk, de valószínű, hogy a Kossuth-mauzóleum közelében, mivel Kossuth miattuk rendelkezett úgy, hogy oda temessék. 1884-től tekintették a sírkertet dísztemetőnek, abból az okból, hogy nemzetünk számos nagyja talált a földjében végső nyugalomra. Olyan személyiségekről van szó, mint Deák Ferenc, Batthyány Lajos, Károlyi Mihály vagy Antall József, az írók, költők közül pedig Ady, József Attila, Kosztolányi vagy Krúdy.

Akik gyakran megfordulnak a kertben, láthatják, hogy folyamatosan fejlesztik-gondozzák.

Fontosnak tartjuk, hogy az épületek és a síremlékek méltóságteljes hangulatot árasszanak. A központi főút bal oldalán húzódó árkádsor felújításával már elkészültünk, és részben a mozaikdíszítmények renoválása is megtörtént. Az út túloldalán levő árkádsor tetejének felújítása lesz a következő feladat, és állagmegóvást célzó munkálatok is mindig zajlanak. Hosszú távú fejlesztéseink közül kiemelendő a sírkert közlekedési hálózatának újragondolása, a térburkolatok méltó megújítása és bizonyos részek átadása a gyalogosforgalomnak – a költségvetési helyzetünktől függő ütemben. Fontos feladatunk a növényzet, a fasorok folyamatos megújítása, amit a rendszerváltozásig, sőt még utána is több mint húsz éven át elhanyagoltak.

Számos síremléken láttam golyónyomokat. Mi ezeknek a története?

A temető háromszor volt jelentős hadi cselekmények helyszíne, mert a második világháborúban a Keleti pályaudvar stratégiai közelsége miatt arrafelé hullámzott a front. A Vörös Hadsereg a környéken elhunyt katonáinak sokasága miatt a sírkert keleti falánál alakították ki a szovjet katonai parcellát.

Séta közben több helyen is láttam kihelyezett plakátokat, fotódokumentációt.

Április 21-én, Egressy Béni születésének 210. évfordulóján adtuk át a sírkert 175. évfordulójára készített, Fiumei anno című szabadtéri kiállításunkat, amely a temetőben készült korabeli fotókból áll. Tablói a bejáratnál, Ady Endre és Arany János síremlékénél, a Batthyány-, a Deák- és a Kossuth-mauzóleumnál, a Kossuth-mauzóleum melletti parcellában, az első világháborús emlékműnél, a Saxlehner család egykori kriptájánál és Kossuth Lajos első sírhelyénél tekinthetők meg, ahol ma a Kasselik család nyughelye van. De nem ez az első szabadtéri kiállítás, amelyet az idelátogatók megnézhettek.

Tagja vagyunk az európai tematikus és történelmi temetők hálózatának, amely 27 ország 180 sírkertjét foglalja magában. Ennek a következő konferenciáját mi rendezzük majd. A hálózathoz tartozó temetőkről készült fényképekből is készült már kiállításunk, tavaly pedig Budapest fennállásának 150. és születésének 180. évfordulója alkalmából Klösz György Budapestről készült fotóit lehetett megtekinteni.

Május 10-én háromnapos kulturális rendezvénysorozat kezdődik a sírkertben koncertekkel, irodalmi műsorokkal, vezetett sétákkal és kiállításokkal. A program Vecsei H. Miklós és Balla Gergely, a Platon Karataev együttes alapítójának műsorával kezdődik este nyolckor, József Attila sírjánál.

Ennek a temetőnek kettős funkciója van. Az eredeti rendeltetésén túlmutat, hogy az előttünk élő nemzedékek kiemelkedő személyiségeire irányíthatja a figyelmet. Kulturális tér is, ahol kiemelt figyelmet fordítunk történelmünk megismertetésére és nemzeti identitásunk erősítésére. Arra törekszünk, hogy a látogatók számára megteremtsük az érzelmi kapcsolódás lehetőségét múltunk nagyjaihoz az itt nyugvó művészek alkotásai vagy a belőlük készült feldolgozások révén.

Három hasonló, komoly szervezést igénylő rendezvényünk van évente: az emlékhelyek napja mellett a Múzeumok Éjszakája június utolsó szombatján és a kulturális örökség napja szeptember harmadik hétvégéjén. Az összes eseményünk ingyenesen látogatható, de regisztrálni kell rájuk.

Fotók: Tábori Kálmán