Kossuth Lajos
Július 1-jén történt
1884. július 1-jén született – és 1975-ben hunyt el – Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész, a huszadik századi magyar szobrászat egyik legismertebb, nemzetközileg is elismert alakja, aki több mint hat évtizedes pályafutása során számos monumentális emlékművet, portrészobrot, aktot, kisplasztikát és domborművet alkotott. Legismertebb művei közé tartozik a Gellért-hegyi Szabadság-szobor, a Parlament előtti Kossuth-emlékmű, az egri Végvári vitézek szobor, valamint számos történelmi és közéleti személyiségről készített portré.
Június 16-án történt
„Mindig is olyan rendezőkkel szerettem együtt dolgozni, akiknek volt vizuális érzékük. Akik nemcsak jó történetet írtak, de képekben is gondolkodtak. Nagy szerencsém volt, hogy sok ilyen alkotóval hozott össze a sors” – fogalmazta az 1930. június 16-án született – és 2016-ban elhunyt – magyarországi születésű Oscar-díjas amerikai operatőr, rendező, Zsigmond Vilmos, aki olyan világhírű színészekkel és filmrendezőkkel dolgozott együtt pályafutása során, mint Jack Nicholson, Sean Penn, Woody Allen, Steven Spielberg, Michael Cimino és Brian De Palma.
Borfőváros folyókkal, várrommal és irodalmi emlékparkkal – Egy nap Tokajban és környékén
Tokajról legtöbbünknek a bor és a világörökségi borvidék jut az eszünkbe, pedig a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál fekvő Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei kisvárosnak és környékének számos egyéb nevezetessége is akad, csak útra kell kelni és felfedezni ezeket. Íme, néhány látnivaló, amiket feltétlenül érdemes Tokajban felkeresni.
Március 20-án történt
Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Hirtling István Jászai Mari-díjas színművész, aki már főiskolásként több budapesti színházban játszott, később pedig többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház, a Kelemen László Színkör, a szolnoki Szigligeti Színház és az Új Színház társulatának tagja volt, jelenleg a Vígszínház színésze. Színpadi szerepei mellett számos filmben, egyebek mellett a Julianus barát, a Kanyaron túl, a Vörös bestia, a Fekete karácsony, illetve a Czillei és a Hunyadiak című mozikban láthattuk.
Habsburgnak született, de magyarként halt meg a „kis Rákócziként” is emlegetett József nádor
Kétszázötven éve, 1776. március 9-én született József nádor, „a legmagyarabb Habsburg”, akit a bécsi udvarban csak „kis Rákócziként” emlegettek és akinek fontos szerepe volt többek között az Országos Széchényi Könyvtár létrehozásában, a gellérthegyi csillagvizsgáló építésében, a Ludovika megalapításában, a Városliget és a Margit-sziget parkosításában.
A reálpolitikus, akit „a haza bölcsének” és a „nemzet prókátorának” is neveztek
„Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad” – vallotta a százötven éve, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák–magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse”.
Robert Palladino látogatást tett a Rákóczi-várban
Robert Palladino, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője szeptember 27-én látogatást tett az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában.
Petőfi annyit lógott a Pilvaxban, hogy még a levelezését is oda kérte
Pest még őrzi a reformkori irodalmi élet és az 1848-as forradalom emlékeit. Az MNMKK PIM és az Evangélikus Országos Múzeum sétáján ezek nyomába eredtünk.
Kossuth Lajos azt üzente
<div style="width: 100%;"><div style="position: relative; padding-bottom: 177.78%; padding-top: 0; height: 0;"><iframe title="22_MEME_MOBIL" frameborder="0" width="360" height="640" style="position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%;" src="https://view.genially.com/6852e69fd822870c821f7759" type="text/html" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" scrolling="yes" allownetworking="all"></iframe> </div> </div>
Legyen úgy, mint régen volt
<div style="width: 100%;"><div style="position: relative; padding-bottom: 177.78%; padding-top: 0; height: 0;"><iframe title="24_MEME_MOBIL" frameborder="0" width="360" height="640" style="position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%;" src="https://view.genially.com/685308391a4baacf1888d4f0" type="text/html" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" scrolling="yes" allownetworking="all"></iframe> </div> </div>
Landerer Lajosnak a Kossuth-bankók nyomtatásában is kulcsszerepe volt
Kétszázhuszonöt éve, 1800. május 1-jén született Pozsonyban Landerer Lajos, akinek pesti nyomdájában, a forradalmi ifjúság által lefoglalt gépeken készültek 1848. március 15-én a szabad magyar sajtó első termékei, a Nemzeti dal és a 12 pont.
Március 20-án történt
Ma ünnepli 46. születésnapját Balog József Lajtha-, Liszt Ferenc- és Artisjus-díjas zongoraművész, akit Kokas Katalin brácsaművész ezekkel a szavakkal jellemzett: „Számára nincs hakni, lépjünk fel bár egy vidéki kisvárosban vagy valamely nemzetközi hírű koncertteremben, ugyanazzal az elmélyültséggel készül, mindig mindennek a végére jár.”
A zseni, aki pókokat rejtegetett a sörényében
A Néprajzi Múzeum legújabb időszaki kiállításán az utolsó polihisztorként is emlegetett Herman Ottó munkásságának kevésbé ismert oldalai is terítékre kerülnek.
Január 2-án történt
1944. január 2-án született Eötvös Péter kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenepedagógus és karmester, a 20–21. század egyik legelismertebb kortárs operaszerzője, a 20. század zenéjének egyik legismertebb tolmácsolója, aki így határozta meg magát: „jazz és székely zene, ez vagyok én”.
Szerbnek született, de a magyarok szabadságáért halt meg Damjanich János
Kétszázhúsz éve, 1804. december 8-án született Damjanich János honvéd tábornok, aradi vértanú, aki szerb származása és ortodox vallása dacára egész életében a magyar szabadság ügyét szolgálta.
Kossuth, a világhírű vasúti mérnök
Nem Lajos, hanem a fia, Ferenc. Részt vett az akkori világ leghosszabb alagútjának tervezésében, felügyelt bányákat Olaszországban, épített acélhidakat a Níluson