Borfőváros folyókkal, várrommal és irodalmi emlékparkkal – Egy nap Tokajban és környékén

Tokajról legtöbbünknek a bor és a világörökségi borvidék jut az eszünkbe, pedig a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál fekvő Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei kisvárosnak és környékének számos egyéb nevezetessége is akad, csak útra kell kelni és felfedezni ezeket. Íme, néhány látnivaló, amiket feltétlenül érdemes Tokajban felkeresni.

Légi felvétel Tokaj történelmi központjáról. Fotó: Shutterstock
Légi felvétel Tokaj történelmi központjáról. Fotó: Shutterstock

Egy város két múzeuma

A Tokajjal és a Tokaj-hegyaljai borvidékkel való ismerkedést érdemes lexikális tudásunk bővítésével kezdeni, amelyhez a legjobban a Tokaji Múzeum és az alig pár lépésre található Világörökségi Bormúzeum felkeresésével járulhatunk hozzá: előbbiben a város és környéke múltjába, utóbbiban pedig a borvidék jelenébe nyerhetünk bepillantást. A kisváros szívében található, nemrég felújított Tokaji Múzeum tárlatai Tokaj és a Hegyalja évezredes történetét mutatják be a régészet, a néprajz és a helytörténet tematikákra építve, különös hangsúllyal a Hegyalja flórájára és faunájára, illetve Tokaj régészeti és egyházművészeti kincseire. Az egykori serház épületében berendezett, 2015 óta működő Világörökségi Bormúzeum a Tokaj-hegyaljain kívül kilenc európai világörökségi borvidéket mutat be a szőlészet, a borászat és a kádármesterség szerszámainak társaságában, számos interaktív eszköz, köztük elektronikus tárlatvezetők segítségével.

A Tokaji Múzeum díszes épülete a belvárosban, a Bethlen Gábor utca 7-ben.  Fotó: Jászai Csaba / MTI
A Tokaji Múzeum díszes épülete a belvárosban, a Bethlen Gábor utca 7.-ben. Fotó: Jászai Csaba / MTI

Egy fal, ami a tokaji Rákóczi-várból megmaradt

Bár Tokaj várának történetéről és romjainak feltárásáról a Tokaji Múzeumban is találhatunk érdekességeket, érdemes magát a várromot is felkeresni a Bodrog túlpartján, a várossal szemben. Annál is inkább, mert mindössze egy öt méter hosszú és két méter magas fal maradt meg a 14. század második felében épült és a 18. század elején lerombolt erődítményből, így bőven marad időnk a többi nevezetességre. 

Rákóczi Pince és Udvarház

Ha a kulturális látnivalók után egy kis pincelátogatásra és borkóstolóra vágyunk, nézzük meg Tokaj legnagyobb pincéjét, a város szívében, a sétálóutcává alakított főtéren található Rákóczi Pincét, amely ma a tokaji borok valóságos szentélyének számít. A Hegyalja legtágasabb föld alatti termével rendelkező pincét a 15. század elején építették, leghíresebb tulajdonosa és a névadója a Rákóczi család volt, 1526-ban pedig Szapolyai János királlyá jelölésének helyszínéül szolgált. A pince hatalmas lovagtermében ma autentikus környezetben lehet bort kóstolni, és ha ízlett, természetesen vásárlásra is lehetőség van.

Bacchus-kút Szanyi Péter alkotása (1990) a város főterén a Rákóczi pince előtt. Fotó: Oláh Tibor / MTI
Bacchus-kút, Szanyi Péter alkotása (1990) a város főterén, a Rákóczi Pince előtt. Fotó: Oláh Tibor / MTI

Tokaji irodalmi emlékpark

A bor mellett Tokaj nevezetessége a több mint fél évszázados múltra visszatekintő Tokaji Írótábor is, amelyet 1972 óta rendeznek meg minden nyáron a Tokaji Ferenc-gimnáziumban. A gimnázium mellett található a Millenniumi irodalmi emlékpark, amely évről évre bővül irodalmunk újabb és újabb jeles képviselőivel. Az emlékmű árkádokkal és domborművekkel tarkított falára tavaly a 200 éve született Jókai Mór és a 125 éve született Márai Sándor domborműve is felkerült.

Tokaj templomai és a Régi Zsinagóga

Egy utcányira a Bodrog partjától találjuk Tokaj 1745-ben átadott és nemrégiben felújított barokk templomát, a Szent Miklós püspök görögkatolikus templomot, míg a Jézus szíve római katolikus templomot Tokaj belvárosában emelték 20. századi neoromán stílusban. A Paulay Ede Színház mellett álló Régi Zsinagóga épülete jelenleg a Tokaji Kulturális és Konferenciaközpontnak ad otthont, előkertjét szökőkút díszíti.

Az egykori zsinagóga felújított eklektikus műemlék épülete és az ugyancsak felújított terecskéje a Serház utcában. Fotó: Jászai Csaba / MTI
Az egykori zsinagóga felújított eklektikus műemlék épülete és az ugyancsak felújított terecskéje a Serház utcában. Fotó: Jászai Csaba / MTI

Ahol a Tisza és a Bodrog találkozik

Nem kell messzire mennünk hazánk egyik legvadregényesebb természetvédelmi területe, a Tisza és a Bodrog találkozásánál elterülő Bodrogzug szemrevételezéséhez sem, ugyanis nyugaton és északnyugaton a Bodrog, délen és délkeleten pedig a Tisza által határolt, áradások alkalmával gyakran elöntött térséget Tokajból és a Tisza-hídról is jól lehet látni. A Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzethez tartozó terület páratlanul gazdag élővilágnak ad otthont, és a vízitúrázók számára is ideális választás. A terület laposabb tanulmányozásához a Bodrogzug Vízitúra Tanösvény felkeresése ajánlott.

Néhány látnivaló a borvidék településein

Ha pedig nemcsak Tokaj városára, hanem a Tokaj-hegyaljai borvidék más részeire is kíváncsiak vagyunk, hatalmas választék áll rendelkezésünkre, hiszen a több mint 88 ezer hektáros, 1737 óta védett, 2002 óta világörökségi védelem alatt álló borvidék 27 települést foglal magában, számos látványossággal.

Ilyen például a hercegkúti pincesor, melynek pincéi eredetileg a 18. században érkezett német telepesek lakóhelyei voltak, a Hét vezér szobra és az ország legalacsonyabb, negyvencentis kilátója Bodrogkeresztúron, Kossuth Lajos emlékháza Monokon, a nyolc és fél méter magas, ötventonnás Áldó Krisztus-szobor Tarcalon, a Rákóczi-várkastély és a szecessziós stílusú fürdő Szerencsen, a zsinagóga, a rabbiház és a rabbiképző Mádon, vagy az a sziklatalapzaton álló, négy méter magas főnixmadárszobor Tállyán, amelyet annak jelzésére állítottak, hogy egyes mérések szerint éppen itt van Európa mértani középpontja.

Kiállítás a felújított Kossuth-emlékházban az átadás napján Monokon 2025. április 11-én. Fotó: Vajda János / MTI
Kiállítás a felújított Kossuth-emlékházban az átadás napján Monokon 2025. április 11-én. Fotó: Vajda János / MTI

Túratipp: Kopasz-hegy

Amennyiben egy kis túrázás is belefér a programba, Tarcal és Tokaj között megmászhatjuk az 512 méteres Kopasz-hegyet, ahonnan kitűnő panoráma nyílik a Zempléni-hegység többi részére is. A mászást természetesen nem szó szerint kell érteni, a hegytetőre vezető szerpentines panorámautat gyalogosan körülbelül három óra alatt megtehetjük.

Ez is érdekelheti

Apátság, arborétum, alkotóház – Egy nap Zircen és környékén

Ha kirándulni mennénk, és a kulturális értékek mellett természeti szépségekre is vágyunk, ideális választás a „Bakony fővárosának” nevezett Zirc, hiszen a Veszprém vármegyei település nemcsak hazánk legmagasabban fekvő, de egyik legszebb természeti környezettel is rendelkező városa. Íme, néhány látnivaló, amiket feltétlenül érdemes Zircen felkeresni.

Elő a túrabakancsot, fedezzük fel a nemzeti parkokat!

Azt mondja Ned Land Verne Nemo kapitányában: „Ahol a természet gátat állít az ember elé, ott akár tetszik, akár nem, meg kell állni.” Van, amikor nem elég megállni, sőt, létrehozhatunk egy nemzeti parkot is. Május 24-én ünneplik az európai nemzeti parkok napját, ebből az alkalomból honi nemzeti parkokat jártunk be.

Szentélyerdő – A vétyemi ősbükkös a Törzsvendég hetedik epizódjában

Dél-Dunántúl dombjai közé, a vétyemi ősbükkösbe kalauzol minket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata hetedik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki a fokozottan védett erdőrezervátumban kifejti, milyen hasonlóságok vannak a családok és az erdők működése között, és miért fontos, hogy ne csupán egyetlen fafajta alkosson egy erdőt.

Találd meg a belső békéd: szakrális helyek húsvéti elvonuláshoz

A húsvéti ünnepek során egy kis csendre, elvonulásra, természetre és lelki feltöltődésre vágyóknak a hosszú hétvége kiváló lehetőséget kínál valamelyik hazai kálvária vagy zarándokhely felkeresésére. Ezekből ajánlunk most néhányat.