Jeles napok

Jeles napok

Gestetner Dávid születésnapja – 1854

Az irodai sokszorosító technika fejlesztője, a stencilgép és –papír feltalálója, GESTETNER DÁVID (Csorna, 1854. március 20. – London, 1939. március 18.) elemi iskolái után nagybátyja üzletében volt hentesinas és igen fiatalon, 17 éves korában elhagyta Magyarországot. Bécsben, Amerikában alkalmi munkákból, utcai árusítóként élt, tehetségét, műszaki érzékét Londonban bontakoztatta ki az 1880-as évektől kezdve.  1880-ban kapott szabadalmat első találmányára, a „kerekes toll”-ra (cyclostyle pen), amely egy apró fogakkal ellátott kerék volt, és a papírt a kívánt mintával perforálta. Ezt az ötletet használta fel következő találmányánál, a sokszorosító gépnél: egy papirosból különféle mintákat kivágva, majd azon festékes hengert átgördítve a perforált papír alá helyezett másik lapon megjelentek a kivágott minták. A sokszorosítás azonban a papírok minősége miatt nem volt tökéletes; Gestetner rájött, hogy az általa kifejlesztett módszerhez a forgalomban levő, rövidszálú rostokból készült papír helyett hosszúszálas, finom rostokból készült, selyempapír minőségű anyagot kell használni. Ennek gyártási technológiáját is kikísérletezte. A stencil készülék először egy közönséges faláda volt, kézi adagolással; ezt azután több lépésben tökéletesítve jutott el a feltaláló az önműködő sokszorosító készülékhez. Ennek gyártására alapított üzeme hamarosan a világ egyik legnagyobb ilyen profilú gyárává fejlődött.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók)

A boldogság napja

Az ENSZ Közgyűlése 2012 júniusában nyilvánította a boldogság nemzetközi napjává március 20-át. A konszenzussal elfogadott határozat hangsúlyozza, hogy a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja. A dokumentum egyben felszólította az ENSZ tagországait, hogy megfelelő módon ünnepeljék március 20-án a boldogság napját, mindenekelőtt az oktatásban.
A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az ázsiai ország a világon elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság (Gross National Happiness – GNH) fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP. A GDP korlátait egyéb alternatív mérőszámok kidolgozásával is árnyalják a közgazdaságtan és a fenntarthatóság szakértői. 
 

Március 20-án történt

Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Hirtling István Jászai Mari-díjas színművész, aki már főiskolásként több budapesti színházban játszott, később pedig többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház, a Kelemen László Színkör, a szolnoki Szigligeti Színház és az Új Színház társulatának tagja volt, jelenleg a Vígszínház színésze. Színpadi szerepei mellett számos filmben, egyebek mellett a Julianus barát, a Kanyaron túl, a Vörös bestia, a Fekete karácsony, illetve a Czillei és a Hunyadiak című mozikban láthattuk.

Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész. Fotó: Zih Zsolt / MTI
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész. Fotó: Zih Zsolt/MTI

Március 20-án történt

1488 Nyomtatásban megjelent Thuróczi János, I. (Hunyadi) Mátyás király ítélőmesterének latin nyelvű krónikája a magyarok történetéről.
1506 A Habsburg- és a Jagelló-ház házassági szerződést kötött, amely hivatkozási alapja lett a Habsburgok közel négyszáz éves magyarországi uralmának.
1593 Megkezdődött az uppsalai zsinat, a Svéd Lutheránus Egyház legfontosabb szinódusa.
1815 Az Elba szigeti száműzetéséből visszatért Napóleon bevonult Párizsba, ezzel megkezdődött száznapos uralma.
1848 A pozsonyi országgyűlés alsótáblája elfogadta Szemere Bertalan sajtótörvény-javaslatát.
1861 A Déli Vaspálya Társaság átadta a forgalomnak Buda állomást, a Déli pályaudvar elődjét.
1919 Fernand Vix francia alezredes, az antant budapesti katonai missziójának vezetője átadta Károlyi Mihály köztársasági elnöknek a párizsi békekonferencia február 26-i határozatát tartalmazó jegyzékét az új magyar–román demarkációs vonalról és a két hadsereg közötti semleges zóna kialakításáról.
1956 Tunézia elnyerte függetlenségét Franciaországtól, az ország nemzeti ünnepe.
1981 Megkezdődött az első Budapesti Tavaszi Fesztivál.
1995 Tizenhárman meghaltak és ezerkétszázan megsebesültek, miután az Aum Sinrikjo japán szekta tagjai szaringázzal árasztották el a tokiói metrót.
1997 A lengyel parlament eltörölte a halálbüntetést.
2003 Az amerikai és a brit hadsereg megtámadta Irakot, ezzel megkezdődött a nyolc éven át tartó iraki háború.
2014 Az orosz duma jóváhagyta a Krím félszigetnek és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásáról szóló megállapodást.
2016 Barack Obama személyében a kubai forradalom 1959-es győzelme után először utazott amerikai elnök hivatalos látogatásra Havannába.

Március 20-án született

Kr. e. 43 Ovidius (Publius Ovidius Naso) római költő
1741 Jean Antoine Houdon francia szobrász
1770 Johann Christian Friedrich Hölderlin német költő
1811 II. Napóleon, Bonaparte Napóleon és Mária Lujza fia, a Sasfiók
1828 Henrik Ibsen norvég drámaíró
1854 Gestetner Dávid, az irodai sokszorosítótechnika fejlesztője, a stencilgép és –papír feltalálója
1854 Schafarzik Ferenc geológus, a műszaki földtan, földrengéstan és hidrogeológia egyik magyar úttörője
1872 Bicsérdy Béla természetgyógyász, a róla elnevezett természetes gyógymód felfedezője és népszerűsítője
1886 Pais Dezső Kossuth-díjas nyelvész, akadémikus
1890 Beniamino Gigli olasz operaénekes, világhírű tenor
1915 Szvjatoszlav Richter német–orosz zongoraművész
1921 Rényi Alfréd kétszeres Kossuth-díjas matematikus, akadémikus
1931 Avar István Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze
1932 Hámori József Széchenyi-díjas biológus, akadémikus
1935 Kévés György Kossuth-díjas építész
1944 Erwin Neher Nobel-díjas német fiziológus
1950 William Hurt Oscar-díjas amerikai filmszínész
1950 Carl Palmer angol dobos, az Emerson, Lake and Palmer tagja
1957 Theresa Russell amerikai színésznő
1958 Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész
1958 Holly Hunter Oscar-díjas amerikai színésznő
1969 Nádas Tamás világ- és Európa-bajnok műrepülő
1970 Erdélyi Gábor Munkácsy Mihály-díjas festőművész
1971 Galambos Péter szinkronszínész, Omar Sy és Vin Diesel magyar hangja
1979 Balog József Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester
1979 Norah Jones indiai származású Grammy-díjas amerikai énekesnő, dalszerző
1984 Varga Melinda József Attila-díjas romániai magyar költő
1885 Antal Gergely sakkozó, nemzetközi nagymester
1989 Xavier Dolan kanadai színész, rendező

Március 20-án halt meg

1393 Nepomuki Szent János cseh vértanú, Csehország, valamint a haldoklók, a hidak és a hajósok patrónusa
1619 II. Mátyás magyar király, német-római császár
1879 Wass Sámuel földrajzi útleíró, a Földhitelintézet alapítója
1894 Kossuth Lajos államférfi, politikus, 1849-ben Magyarország kormányzója
1901 Fodor József orvos, egyetemi tanár, nemzetközileg elismert higiénikus
1929 Ferdinand Foch francia marsall, az első világháborús antantcsapatok főparancsnoka
1993 Polykarp Kusch Nobel-díjas német–amerikai fizikus
2004 Julianna holland királynő 1948–1980 között
2014 Szakács Eszter Jászai Mari-díjas színésznő
2020 Kenny Rogers Grammy-díjas amerikai countryzenész
2021 Kárpáti János Széchenyi-díjas zenetörténész
2021 Jevgenyij Nyesztyerenko orosz operaénekes

#eztörténtma

Ez is érdekelheti

Soha nem kért és nem is adott vissza szerepet Avar István

Tíz éve, 2014. szeptember 13-án halt meg Avar István Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze. Jelentős színpadi szerepei mellett olyan filmekben tűnt fel, mint a Vasvirág, a Párbeszéd, valamint a Hamis a baba.

Új cannes-i zsűrielnököt jelentettek be

Xavier Dolan kanadai rendező, színész, forgatókönyvíró lesz a 77. cannes-i fesztivál második legjelentősebb versenyének, az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű program zsűrijének elnöke.

Elhunyt Kévés György építész

Életének 89. évében szombaton elhunyt Kévés György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a nemzet művésze – tudatta az MMA hétfőn az MTI-vel.

„A hangok nem önmagukról szólnak” – Balog József a fejlődés örök vágyáról

A nemrég zárult Fesztivál Akadémia sorozatában négy koncerten öt jelentős alkotást játszott. Felfedező-kutató alkat, de nem dicsekszik e tulajdonságával. Mindenevő előadóként a pódiumon, hallgatóként a koncertteremben ülve és otthon is, ha fakanalat vesz a kezébe. Balog József Liszt-díjas zongoraművésszel találkoztunk.