Az 1945-től 2022-ig terjedő időszakból válogat a Kieselbach Galéria első kortárs árverése, amelyen a valaha volt legmagasabb kortárs kikiáltási árról indul a licit.

A 77 esztendő íve Gyarmathy Tihamér 1945-ös, az Európai Iskola szellemiségét hordozó, négyzetes absztrakt kompozíciójától a fiatalok épphogy megszáradt festményeinek a jelen digitális valóságra reflektáló világáig tart. A válogatásban megtalálható Veszelszky Béla pointilista absztrakt főműve, Korga György ismeretlen pop art remeke, fellelhetők Körner Éva és Tandori Dezső hagyatékának ritkaságai, a modernizmus mestereinek, Kassák Lajosnak és Korniss Dezsőnek a féltve őrzött kincsei, az Iparterv-nemzedék legendái, Bak Imre, Keserü Ilona, Nádler István művei, a modern figurális festészet magányosai, Anna Margit, Ország Lili, Kondor Béla képei, a feltörekvő fiatalok vadonatúj kompozíciói, illetve az 1980-as évekbeli újfestészet és a szentendrei neodadaizmus képviselőinek egyes alkotásai.

Az aukciós anyag legnagyobb szenzációja a neoavantgárd világhírű sztárjának, Keserü Ilonának 1967-es Sírkövek 2. című festménye. A kép először jelenik meg a műtárgypiacon, felbukkanása kivételes szenzáció. Soha nem indult még ilyen magas kikiáltási árról – Magyarországon ma is élő – magyar kortárs művész alkotása: a licitharc 48 millió forintnál kezdődik. Az alkotás a világ legnagyobb múzeumaiban szereplő Keserü legjellegzetesebb motívumának – a balatonudvari szív alakú sírköveknek – az egyik legelső feldolgozása. A „kősütemények” szinte homogénre festett, játékos formái absztrakt elemekként töltik ki a kép terét, igazodva a piros-lila-rózsaszín és napsárga kontrasztos színakkordjaihoz.

Keserü nagy méretű alkotása 1960-as évek végi meghatározó korszakának főműve: lírai absztrakcióból, pop artból, életöröm-festészetből és a bartóki esztétikai programból táplálkozó, múzeumi rangú remekmű. Ilyen kapitális Keserü-képekre vadásznak a nagy nyugati intézmények is, de ezek mára közgyűjteményben találhatók vagy sok évtizede nem mozdulnak a neves magánkollekciókból.

A kortárs aukció másik főműve Kondor Béla híres 1958-as alkotása, a Műtücsök felbocsátása, az első szputnyikok korának modern ikonja. Egész ritkán jelenik meg ilyen kvalitású Kondor Béla-kép aukción, mert túl korán bekövetkezett halála után a magyar állam megvette a hagyatékot, és az egész anyag a Magyar Nemzeti Galériába került. Ennek megfelelően a mű értéke is szenzáció: soha ilyen magas, 75 milliós forintos kikiáltási áron nem indult még műtárgy Magyarországon kortárs árverésen.

A festményen egy egyenruhás férfi tart a kezében egy apró, propelleres, műholdszerű gépezetet (ez a címbeli „műtücsök”), mintha a lélek törékeny, a technikai fejlődés és a kelet-európai sors által elrontott szerkezetét próbálná megjavítani. Az ég felé törő Ikarosznak, az 1950-es évek végén formálódó űrversenynek és a barkácsoló-teremtő művész leonardói figurájának emléket állító kép a kondori életmű egyik legismertebb, számtalanszor reprodukált kulcsműve. Kieselbach Tamás értékelése szerint kivételes ritkaság: „Egy aranyfényű ikon, csak a Darázskirályhoz mérhető, gyűjtőknek való főműve a kondori életműnek. Két évtizeddel ezelőtti felbukkanásakor is szenzációnak számított, ahogy ma is.”

Az aukciós anyag vitathatatlan főműve Kassák Lajos az Egyesült Államokból hazakerült, 1958-as absztrakt alkotása, a Kompozíció #7.

A közelmúltban tárult fel egy korábban senki által nem ismert, „láthatatlan gyűjtemény”, a 2019-ben elhunyt Tandori Dezső kollekciója. A különc irodalmi legenda jó barátságot ápolt a szintén elefántcsonttornyába zárkózó festővel, Korniss Dezsővel. Ennek a ritka intellektuális kapcsolatnak az emlékét őrzi a kornissi „tücsöklakodalmas bogárvilágot” idéző kis „talizmán”, az 1953-as, ragyogó színű Orvvadász. De innen való – az árverés több másik tételéhez hasonlóan – az amerikai absztrakt expresszionizmus csurgatásos eljárását követő, különleges, zöld-fekete Korniss-festmény is, az 1959-es Out Back (Hommage á Jackson Pollock).

Nyitókép: Keserü Ilona: Sírkövek 2. (1967, részlet)