A november 27-én nyíló kiállítás Moholy-Nagy kevéssé ismert, korai alkotói korszakát mutatja be, illetve azt a szellemi-művészi közeget, amely hatott rá.

Száz évvel ezelőtt kezdte meg működését Németországban a Bauhaus, amely a 20. század egyik meghatározó művészeti intézménye volt. Mind a tanárok, mind a diákok között sok magyart találni, a legfiatalabb oktató például Moholy-Nagy László volt, akit az alapító Walter Gropius hívott meg Weimarba, majd 1937-ben Chicagóba költözött, hogy a New Bauhaus igazgatója legyen.

Moholy-Nagy Bauhausban töltött éveiről és azt követő időszakról sokat tudnak szerte a világban. Művei megtalálhatók Európa és az Egyesült Államok nagy múzeumaiban. Kevéssé ismert azonban, hogyan kezdődött a művész pályája, milyenek voltak fiatalkori alkotásai, melyeket még Magyarországon, illetve berlini első éveiben készített.

A kiállítás Moholy-Nagy kevéssé ismert, korai alkotói korszakát mutatja be, illetve azt a szellemi-művészi közeget, amely hatott rá.

A Rómában kiállított festmények és grafikák nagy része Magyarország legnagyobb magánkollekciójából, a debreceni Antal-Lusztig-gyűjteményből, néhány darab pedig más közgyűjteményekből, magánkollekciókból származik. A fotóanyag nagy része a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumból való, néhány darab magángyűjteményekből.

A Nagy T. Katalin által rendezett tárlaton Moholy-Nagy néhány különleges, kései alkotása is szerepel. Többek között az a festmény, amely a művész halála után rendezett emlékkiállításon is látható volt, majd az Art News művészeti folyóirat címlapjára került 1947 júniusában.

Moholy-Nagy László számos műfajban – festészet, szobrászat, sokszorosított grafika, fotográfia, film, tipográfia, tárgyalkotó design, kiállítási design – alkotott. Szeged és Budapest után Bécsen, Berlinen, Weimaron, Dessaun, Amszterdamon, Londonon keresztül jutott el Chicagóig, ahol korai haláláig, 1946-ig élt és dolgozott.

Még Magyarországon megismerkedett az avantgárd művészeti körökkel, Kassák Lajos mozgalmával. Korai művészetére elsősorban a magyar expresszionista irányultságú művészek hatottak, mint Nemes Lampérth József, Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Tihanyi Lajos. A kiállítás az ő munkáikon kívül még bemutatja Bohacsek Ede, Csáky József, Gergely Sándor, Mattis Teutsch János alkotásait is, árnyalva a művészről eddig kialakult képet.

Moholy: Fénymodulátor

A tárlat önálló szekciója a Budapest Rómában – Magyar művészek az olasz fővárosban a két háború között című kiállítás, mely mintegy negyven magyar festményt, szobrot és grafikát mutat be. Ezek a művek az 1920-as, 1930-as években készültek Rómában, és azóta is a római Galleria d’Arte Moderna tulajdonában vannak. Alkotóik olyan ismert magyar művészek, mint Csók István, Sidló Ferenc, Iványi Grünwald Béla, Aba Novák Vilmos, Molnár C. Pál vagy Réti István.

A római kiállítás keretében a Galleria d’Arte Moderna udvarán látható Vály Sándor Finnországban élő magyar audiovizuális képzőművész és performer Gótikus hologramok című barokk-kortárs fényinstallációja is.

Moholy-Nagy László első olaszországi tárlata 2020. március 15-ig tekinthető meg.

Forrás: Római Magyar Akadémia