Moholy-Nagy László, a radikális úttörő

Moholy-Nagy
László alkotói tevékenységét nehéz egyetlen szóval definiálni, számos területen
alkotott maradandót: fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a
Bauhaus és New Bauhaus iskolák kiemelkedő tanára, a kísérleti filmezés egyik
magyar úttörője volt.

Amikor 1895-ben Weiss Lászlóként Bácsborsódon megszületik, apja elhagyja a családot, és anyai nagybátyja, dr. Nagy Gusztáv veszi pártfogásba őket. Moholra költöznek, László Szegeden jár középiskolába. 1910-ben szeretett nagybátyja tiszteletére testvéreivel együtt felveszi a Nagy vezetéknevet.

Az I. világháborúban a keleti frontra kerül, ott kezd el rajzolni. A háború után a Hadviselt Művészek című kiállításon, 1918-ban lép először a nyilvánosság elé. Ebben az időben veszi fel nagybátyja lakóhelyének, Moholnak a nevét. Budapesten Berény Róbert festőművész magániskolájában tanul, majd 1919-ben aláírja a Tanácsköztársaság kiáltványát, emiatt menekülnie kell. Először Bécsbe kerül, ahol csatlakozik Kassákék köréhez. 1920-ban települ át Berlinbe. 1921-ben feleségül veszi Lucia Schultzot, aki fotográfus, és egy újság szerkesztőségében dolgozik. Tőle tanulja meg a fényképezés mesterségét és nem mellesleg a német nyelvet.

Közben képzőművészként alkot, 1923-ban pedig Walter Gropius felkéri a Bauhaus iskola tanárának. Azért kerülhetett ennyire fiatalon, 28 évesen a katedrára, mert gondolkodása nagyon hasonlított az iskolaalapító Gropiuséra, de ismeretlensége okán nem válhatott az igazgató vetélytársává.

Klee, Kandinszkij és Oskar Schlemmer mellett igen népszerű és meghatározó oktatója volt a Bauhaus iskolának. Az alkotás folyamata, nem pedig a megszülető alkotás volt számára a meghatározó. Minden újdonságra fogékony volt, és a technikák minél pontosabb elsajátítását tartotta a legfontosabbnak, hogy az alkotás folyamatát technikai problémák ne akadályozzák. Rendkívül nyitott és sokszínű személyisége népszerűvé tette a hallgatók körében.

1928-ban Gropiusszal együtt elhagyja a Bauhaus iskolát, és főleg filmezéssel, díszlettervezéssel foglalkozik Berlinben. 1933-ban másodszor is házasságot köt: a német Sybille Pietzsch lesz a felesége, két lányuk születik: Hattula és Claudia. Hattula egy finn falu, a kislány Moholy-Nagy javaslatára kapja a nem mindennapi keresztnevet.

A náci
Németország nem kedveli az absztrakt művészeket, 1935-ben Moholy-Nagy Londonba
költözik, ahol a dizájn szinte minden területén kipróbálja magát. 1937-ben
Gropius javaslatára felkérik a frissen megnyíló chicagói New Bauhaus iskola vezetésére,
ezért családjával együtt a tengerentúlra költözik. Az iskolát azonban egy év
működés után bezárják. Moholy-Nagy tantervében a kísérletezésen, az alkotás
folyamatán volt a hangsúly, az iskola alapítói már kész dizájntermékeket vártak
volna el tőle. Nem adja fel az ambícióit, hanem 1939-ben School of Design néven
maga alapít új iskolát, amely aztán 1944-ben államilag elismertté válik, és Institut
of Design néven működik tovább.

Az Institut of Design tantervének középpontjában továbbra is a kísérletezés, mindenféle technikai újítás, módszer megismerése és elsajátítása áll. Ha mégis, valami olyan kézzelfogható eredményt akarunk megnevezni, amely ehhez az iskolához köthető, akkor a maciméz dizájnját és a már hetvenéves Dove szappan formáját említhetjük.

Az alkotás munkafolyamatának elsődlegessége még magát a műalkotást is háttérbe szorította Moholy-Nagy számára. Az alkotói szabadság, a gondolkodás, a képzelet határtalansága felszabadító erővel hat, ez a beállítódás a diákok, majd művészek munkásságát is meghatározta és meghatározza egészen napjainkig. Moholy-Nagy László 1946-ban, 51 évesen hunyt el.

Moholy-Nagy László radikális úttörő, a 20. századi művészet kiapadhatatlan inspirációs forrása, akinek hatása a művészetek számtalan ágában a mai napig nyomon követhető.

Forrás:
Az új Bauhaus – Moholy-Nagy László élete és öröksége
Alysa Nachmias filmje (2019)

Nyitókép: a The New Bauhaus című film Facebook-oldala