Monodrámát készít Krusovszky Dénes regényéből a Budapest Bábszínház
Megkezdődtek az olvasópróbái a Budapest Bábszínház legújabb bemutatójának: a Krusovszky Dénes regényéből, az Orlai Produkciós Irodával koprodukcióban készülő Akik már nem leszünk sosem november 8-tól tekinthető meg a teátrum Kemény Henrik termében, januártól pedig az ország több pontján is látható lesz vendégjátékként.
„Még szinte fel sem ocsúdtunk A sárkányfutó átka szombati premierjéből, máris újabb próbafolyamatba vágunk bele” – mondta el Ellinger Edina igazgató az október 13-i olvasópróba kezdetén. A soron következő bemutató több okból is különlegesnek tekinthető: egyfelől az Akik már nem leszünk sosem monodrámaként, Barna Zsombor egyszemélyes előadásában lesz látható, aki a prózai színjátszást tárgyjátékkal – a hazai bábszínházi palettán egy ritkán használt bábtechnikával – vegyítve kelti életre a történetet.
A József Attila-díjas Krusovszky Dénes 2018-ban megjelent első regénye, az Akik már nem leszünk sosem egy személyes és társadalmi traumákat feltáró, több idősíkon játszódó történet, amelyet mélyen áthatnak az elhallgatott traumák terhei és az identitáskeresés dilemmái. A 2019-ben Libri irodalmi közönségdíjjal kitüntetett regény érzékenyen ábrázolja, hogyan hat a kollektív emlékezet és a személyes múlt a jelen élethelyzetekre. Ennek a műnek egy részéből készített – az eredeti regény szellemiségét megtartva – monodrámát Macsuka Patrik, amelyet Dékány Barnabás állít színpadra, akit már régóta foglalkoztatott a mű színre vitele.
„Megijedtem. Attól, hogy ennyire jelentéktelenül tűnik el az egész. Aki voltam.” 1956-ban Aszalós Ferenc részt vesz a Hajdúvágáson megesett pogromban. Később, egy kórházi ágyhoz láncolva, vastüdőbe zárva megmozdul benne valami, ezért váratlan kéréssel fordul az őt ápolóhoz. Egy magnót kér, de nem zenét hallgatni, hanem vallani akar. Rögzíteni valamit, amit eddig nem lehetett kimondani. Évtizedekkel később Lente Bálint megtalálja ezeket a kazettákat az elhagyatott tüdőszanatórium épületében. Nyomozásba kezd, megpróbálja feltárni az elfojtott traumák rendszerét, a bűntudat, a felelősség, a hallgatás és beszéd közti bonyolult viszonyokat.
Az előadás zenéjét a Peer Gynt zenei világáért is felelős Eklics Dániel jegyzi, a fényeket Szondi György, a látványt pedig a Budapest Bábszínházban először dolgozó Ottlik Jikka tervezi. Az Orlai Produkciós Irodával koprodukcióban készülő darabnak Budapesten a Kemény Henrik terem ad otthont, januártól pedig az ország több pontján is látható lesz vendégjátékként.
