A Budapesten mindössze háromszor látható Poppea megkoronázását a régizene legkeresettebb szólistái éneklik: az előadás címszerepét Jeanine De Bique szoprán, Nerone szerepét Valer Sabadus kontratenor ölti magára. Reginald Mobley kontratenor Ottonét, Núria Rial szoprán Drusillát, Gianluca Buratto basszista pedig Senecát alakítja.

Mellettük olyan visszatérőket is köszönthet a közönség, mint Stuart Patterson vagy Luciana Mancini.

A produkció rendezője Fischer Iván, társrendezője pedig Marco Gandini, aki évekig Franco Zeffirelli mellett dolgozott hasonló szerepben.

Monteverdi utolsó színpadi művét a mester 75 éves korában, az 1642 december végén kezdődő karneváli időszakban mutatták be Velencében, a Fesztiválzenekar most adja elő először. A darabot legközelebb Genfben, majd Vicenzában mutatják be.    

A Poppea megkoronázása a szerzőnek minden értelemben legnagyobb alkotása, egyben az operaműfaj első történelmi szüzsére épülő darabja. Az anya- és feleséggyilkos császár igaz történetének feldolgozása – az öngyilkosság színpadi ábrázolásától a bűnös szerelem beteljesüléséig – bátor vállalkozásnak számított. A zeneszerző a szövegkönyv kialakításába is beleszólt, minden részletnek különös figyelmet szentelve komponált.    

Monteverdi a szöveget kifejező zenei eszközök legnagyobb úttörője, így nem meglepő, hogy a mű zavarba ejtő nyíltsággal mutatja be az élettől-otthontól való búcsú fájdalmát vagy épp a kéj hangjait, mígnem antihős és antihősnő a zenetörténet legszebb és egyben legbizarrabb duettjében olvad eggyé.

Nyitókép: a Budapesti Fesztiválzenekar pécsi koncertje. Fotó: Bíró Ági