Az aláírásgyűjtemény az 1960-ban a szovjet fővárosban szolgáló 39 nagykövet kézjegyét tartalmazza Afganisztántól Vietnamig. Az albumot egy orosházi asszonytól kapta az Emlékpont Múzeum; neki korábban Boldoczki János özvegye adta át. Boldoczkiné az aláírásgyűjteményt - más egyéb papírokkal együtt - feleslegesnek ítélt kacatként kezelte; ki akarta dobni, végül azt mondta segítőjének, nyugodtan használja fel gyújtósanyagként. Az adományozó sok mindent be is tüzelt, de az aláírásgyűjteményt a díszes borítója miatt megtartotta, és most a múlt történéseit kutató és feldolgozó Emlékpont rendelkezésére bocsátotta.
 |
| A hódmezővásárhelyi Emlékpont |
Boldoczki Jánost, az 1953-ban felállt első Nagy Imre-kormány külügyminiszterét 1956 nyarán nevezték ki moszkvai nagykövetté. A forradalom alatt és utána is megtartotta megbízatását. Neve november elején felmerült egy, a Nagy Imre-kabinettel szemben felállítandó ellenkormány esetleges tagjaként is, de végül nem lett tagja a Kádár János vezette minisztertanácsnak. Moszkvai nagyköveti posztjáról 1960 májusában hívták vissza. A későbbiekben a Baromfiipari Országos Vállalat egyik igazgatója volt, 1988-ban hunyt el.
Az albumot egykor Horn Gyula adta át a nyugalmazott diplomatának. A későbbi kormányfő 1960-ban a Külügyminisztérium szovjet osztályának attaséjaként dolgozott, így feladatkörébe tartozott a moszkvai magyar nagykövetséggel való kapcsolattartás is. Ennek részeként segédkezett abban, hogy a visszahívott nagykövet, Boldoczki János ajándékot kapjon egykori moszkvai diplomata kollégáitól. Horn Gyula Cölöpök című visszaemlékezésében is ír erről az időszakról: "A szovjet osztályra kerültem, ahol kezdettől fogva tetszett az élet. Fogadásokra, államközi eseményekre jártunk, olyanokra, amelyekről előtte csak újságokban olvastam, és akkor nagyon fontosnak, izgalmasnak tűntek".
Az ajándék Horn Gyula és az 1956-os moszkvai nagykövet személyén túlmenően azért is érdekes, mert diplomáciatörténeti forrás, pontos lenyomatát adja az 1960-as moszkvai nagyköveti testület személyi összetételének. Az aláírásgyűjteményt az Emlékpont munkatársai digitalizálták; a kutatók és az érdeklődők a közgyűjtemény honlapján megtekinthetik a teljes dokumentációt.
