Wolfgang-amadeus-mozart_1.jpg

Arcrekonstrukciós technológiával rajzolták meg Mozart valódi fizimiskáját

Az új kutatások végre választ adhatnak arra, hogy hogyan nézhetett ki a híres osztrák zeneszerző, akinek igazi külsejét 230 éve rejtély övezi.

Mindannyian jól ismerjük a Barbara Krafft által készített portrét, amelyet leggyakrabban használnak Mozart ábrázolására, de az 28 évvel a zeneszerző halála után készült. De ezen a képen kívül is több mint hatvan próbálkozás történt már arra, hogy a virtuóz külsejét megörökítsék, csakhogy minden egyes portré más és más. 

Cicero Moraes brazil 3D-s tervező, aki arcrekonstrukcióra és protézisekre specializálódott, most egy, Mozartnak tulajdonított koponya alapján kreálta meg a zeneszerző arcát. Aminek egyébként is igen izgalmas története van.

Mozartot ugyanis eredetileg egy külön sírhelyben temették el, de később a testét exhumálták, majd egy közös sírban helyezték el. Az egyik temetői munkás azonban megtartotta a zeneszerző koponyáját, amely több kézen is átment, majd 1895-ben eltűnt. 1901-ben bukkant fel újra a Hyrtl Alapítványnál, majd egy évvel később hivatalosan is odaadományozták a salzburgi Mozarteumnak.

Ugyan általánosan elfogadott, hogy a koponya valóban Mozarté volt, egy 2012-es DNS-vizsgálat viszont nem tudta ezt egyértelműen bizonyítani. 

A mostani arcrekonstrukció során különböző képalkotó technikákat alkalmaztak, hogy a koponya alapján megrajzolják Mozart valódi megjelenését. Az így született portrét később összehasonlították a zeneszerző életében készült, legvalóságosabbnak tartott képekkel, Joseph Lange 1783-as befejezetlen festményével és Dora Stock 1789-es vázlatával, az eredmény pedig meglepően összhangban van mindkét korabeli munkával. Így lehetséges, hogy a mostani kép már egészen jól visszaadja Mozart élethű megjelenését. 

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

December 5-én történt

„A színház a világ csodája, mert a színész kapcsolatban van a közönséggel. A film másként egy csoda, ott a néző közé beáll a kamera és az operatőr szeme” – fogalmazta a 2020. december 5-én elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Pécsi Ildikó, akit többek között Az aranyember, a Hattyúdal, az Indul a bakterház, a Nem várok holnapig és a Veri az ördög a feleségét című filmekben láthattunk.

Rakovszky Zsuzsát az „új érzelmesség” képviselőjeként is szokták emlegetni

December 4-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Rakovszky Zsuzsa Kossuth-, Graves- és József Attila-díjas költő, író, műfordító.

Adynak eposzban állított emléket, és Bartók Cantata profanája is megihlette

Tíz éve, 2015. december 2-án hunyt el Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, szerkesztő, a nemzet művésze.

Makovecz Imre forradalmat hozott az építészetbe

Kilencven éve, 1935. november 20-án született Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész, a magyar organikus építészet iskolateremtő személyisége, többek között a paksi Szentlélek-templom, a makói Hagymaház, az egri uszoda és az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja alkotója.