Wolfgang-amadeus-mozart_1.jpg

Arcrekonstrukciós technológiával rajzolták meg Mozart valódi fizimiskáját

Az új kutatások végre választ adhatnak arra, hogy hogyan nézhetett ki a híres osztrák zeneszerző, akinek igazi külsejét 230 éve rejtély övezi.

Mindannyian jól ismerjük a Barbara Krafft által készített portrét, amelyet leggyakrabban használnak Mozart ábrázolására, de az 28 évvel a zeneszerző halála után készült. De ezen a képen kívül is több mint hatvan próbálkozás történt már arra, hogy a virtuóz külsejét megörökítsék, csakhogy minden egyes portré más és más. 

Cicero Moraes brazil 3D-s tervező, aki arcrekonstrukcióra és protézisekre specializálódott, most egy, Mozartnak tulajdonított koponya alapján kreálta meg a zeneszerző arcát. Aminek egyébként is igen izgalmas története van.

Mozartot ugyanis eredetileg egy külön sírhelyben temették el, de később a testét exhumálták, majd egy közös sírban helyezték el. Az egyik temetői munkás azonban megtartotta a zeneszerző koponyáját, amely több kézen is átment, majd 1895-ben eltűnt. 1901-ben bukkant fel újra a Hyrtl Alapítványnál, majd egy évvel később hivatalosan is odaadományozták a salzburgi Mozarteumnak.

Ugyan általánosan elfogadott, hogy a koponya valóban Mozarté volt, egy 2012-es DNS-vizsgálat viszont nem tudta ezt egyértelműen bizonyítani. 

A mostani arcrekonstrukció során különböző képalkotó technikákat alkalmaztak, hogy a koponya alapján megrajzolják Mozart valódi megjelenését. Az így született portrét később összehasonlították a zeneszerző életében készült, legvalóságosabbnak tartott képekkel, Joseph Lange 1783-as befejezetlen festményével és Dora Stock 1789-es vázlatával, az eredmény pedig meglepően összhangban van mindkét korabeli munkával. Így lehetséges, hogy a mostani kép már egészen jól visszaadja Mozart élethű megjelenését. 

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

„Még az ereiben is celluloid folyt” – 100 éve született Makk Károly

Száz éve, 1925. december 22-én született Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a Liliomfi, a Szerelem, a Macskajáték, a Ház a sziklák alatt, a Fűre lépni szabad, az Egymásra nézve és az Egy erkölcsös éjszaka rendezője.

Féja Gézát főként a magyarság sorskérdései foglalkoztatták

Százhuszonöt éve, 1900. december 19-én született a Léva (ma Levice, Szlovákia) melletti Szentjánospusztán Féja Géza József Attila-díjas író, újságíró, szerkesztő, a Viharsarok című szociográfia szerzője, a népi írók mozgalmának egyik jelentős képviselője.

Szakály György nemcsak a színpadon, de a táncművészek képzésében is főszereplő volt

Hetven éve, 1955. december 15-én született Szakály György Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balett-táncos, érdemes és kiváló művész, az Operaház örökös tagja és mesterművésze.

ZENIT – Szacsvay László története

A siker mögött mindig ott rejlik egy-egy történet: egy döntés meghozatala, egy álom megvalósulása vagy épp egy hosszú küzdelem. Milyen út vezet a kiteljesedésig, addig a bizonyos csúcspontig, amit zenitnek hívunk? A negyedik epizódban Szacsvay László mesél.